- This event has passed.
Zváchim 61 – Napi Talmud 2140: Hol áll ma az oltár?
Hol áll ma az oltár? – Amikor az égi jelek és a próféták döntik el a halachát
A Rabbi mai előadásában a Zváchim 61. lapjára lépve feltárta az oltár valódi helyének és méreteinek titkát. A második szentély építői miért tértek el az első szentély oltárának méreteitől? Vajon honnan tudták a visszatérő zsidók, hol állt pontosan a régi oltár? A Rabbi bemutatta, hogy a prófétai sugallat, az égi látomások – mint Mihály angyal áldozatbemutatása vagy Izsák „hamvai” – milyen szerepet kaptak a szentély rekonstrukciójában. A tanulás egyik központi dilemmája az volt, hogy mely oltárelemek hiánya érvénytelenít mindent, és melyek csupán díszítőelemek. A szadduceus, aki vízöntés helyett lábára öntötte a vizet, vagy az ökrök irányából levezetett „mindig jobbra fordulj” szabály mind-mind élő példái annak, hogyan épül a halacha a szöveg legapróbb részleteire.
A második szentély oltárának nagyobb mérete
Rishef (Risef) felvetette, hogy míg az első szentély oltára 28 amma volt, a második szentélyben 32 amma méretű oltárt építettek. Korábban ezeket két okkal indokolták:
- nem volt égi tűz, ezért nagyobb felület kellett,
- vagy egyszerűen más technikai igények jelentkeztek.
Most azonban új magyarázat született: Ezra idejében – a Biblia kifejezésével – „elérték” az eredeti, maximális oltárméretet. A vers arra utal, hogy akkoriban prófétai módon megértették a valódi ideális oltárméretet, amelyet Salamon még nem ismert.
A Talmud azonban visszautasítja ezt: Salamon Dávid prófétai útmutatása alapján építette a szentélyt, tehát ő is ismerte a teljes isteni tervet. viszont azt tanította: Dávid próféciájában volt egy mondat, melyet a nagy gyülekezet tagjai Ezránál új értelmezésben olvastak.
A mondat:
„Zeh beit ha-Shem… veze mizbeach ha-olá le-Yisrael.”
„Ez legyen az Örökkévaló háza, és ez legyen az égőáldozat oltára Izraelnek.”
Mivel a ház 60 amma hosszú volt, ebből következtettek arra, hogy az oltár potenciálisan szintén 60×60 amma lehet. Ez az új értelmezés legitimálta a bővítést a második szentély építőinek szemében.
Honnan tudták, hol állt az oltár?
Három különböző hagyomány nevezi meg az oltár helyének felismerését:
- Rabbi Elazar: látták az égi oltárt, rajta Mihály angyallal, amint áldozatot mutat be.
- Rabbi Jicḥák: Izsák „hamuhelyét” látták – valójában a kos hamvait, amelyet Ábrahám helyette áldozott fel.
- Más vélemény: a szentély területén érezték a ketoret illatát, az oltár helyén pedig az áldozati hús illatát.
Ezek mind azt jelzik, hogy az oltár helye nem csupán építészeti, hanem misztikus felismerés is volt.
A három próféta szerepe a visszatéréskor
A hagyomány szerint Hággáj, Zechárjá és Maláchi három különböző tanítást hozott:
- az oltár maximális méretét,
- az oltár pontos helyét,
- és azt, hogy áldozatokat akkor is lehet hozni, ha a szentély még nem áll – elég, ha az oltár a helyén van.
Egy másik brájtá egy harmadik prófétai üzenetet is megjelöl:
hogy a Tórát ktav asurit (כתב אשורית) – a mai héber írással – kell írni, nem az ősi paleo-héberrel.
Mely oltárelemek nélkül érvénytelen az oltár?
A brájtá szerint négy dolog hiánya teszi érvénytelenné az oltárt:
- a sarkok (karnot – קרנות),
- a rámpa,
- a talapzat (yesod – יסוד),
- a négyzetes forma (ravua – רבוע).
A méret – magasság, hosszúság, szélesség – nem érvénytelenítő tényező mindaddig, amíg eléri a Mózes-féle oltár minimumát.
A Talmud vitatja, hogy a karkov (קַרְקוֹב) – a dísz- vagy járóperem – vajon ugyancsak érvénytelenítő. Rabbi és Rabbi Jehuda vitája szerint:
- lehet egy díszítő sáv az oltár oldalán,
- vagy lehet egy járóperem az oltár tetején, ahol a kohaniták körbejárták a bástyákat.
A kétféle értelmezés közti feszültséget egy történet is tükrözi.
A szadduceus vízöntése – és az etrogok záporában megsérült oltár
A híres esetben egy szadduceus szukotkor – tagadva a vízöntés micváját – nem az oltárra öntötte a vizet, hanem a lábára. A nép etrogokkal megdobálta, és az oltár megsérült. Amíg nem javították ki, sóval tömték ki a repedéseket.
A brájtá az eset kapcsán felsorolja az oltár érvénytelenítő hiányait – köztük a karkov esetleges hiányát, ami mutatja, hogy annak funkcionális szerepe is lehet.
A tűzrakás mérete és a rabbik „bnê Ketura” megjegyzése
A Rabbi elmagyarázta, hogy a fa, amelyet a reggeli tamid alatt a tűz felfrissítésére tettek, pontosan egy ama széles volt. Mikor ezt tanította, tanítványai közül többen kinevették, mire a Rabbi így szólt:
„Bné Ketura vagytok!”
Ez a kifejezés azokra utal, akik „másodvonalbeli megértéssel” közelítenek – mint Ketura gyermekei Ábrahámnál. A Rabbi ezzel azt rótta meg őket, hogy elhamarkodottan ítélkeztek, mielőtt felfogták volna a tanítás lényegét.
A rámpa helye: miért DÉLEN volt?
Két levezetést is hozott a Rabbi:
- Az oltár „combját” nevezi a Tóra az északi oldalnak – tehát ha az a láb, akkor az arca délen van, ott a rámpa.
- Ézéchiel próféciája (43:16) alapján: aki felmegy és „keletre fordul”, az csak akkor tud jobbra fordulni kelet felé, ha a rámpa délen áll.
A „mindig jobbra fordulj” szabályt Salamon tengermedencéjének ökrirányaiból vezette le a Talmud.
A rámpa és az oltár közötti hézag
A Rabbi tanítása szerint a rámpa nem érintkezett közvetlenül az oltárral. Ennek oka:
- a húsdarabokat és a vért „dobni” kell az oltár felé – ehhez szükséges a szabad légterű átmenet;
- a Tóra párhuzamba állítja a hús és a vér hintését;
- a „szaviv” (סביב – körül) és a „ravua” (rabuá – négyzetes) szavak mind arra utalnak, hogy a rámpa nem lehet az oltár része.
Az előadásban elhangzott példák
- A 28 és 32 amma közötti oltárméret különbsége és annak prófétai magyarázatai.
- Az égi oltár látomása Mihál angyal áldozatával.
- Izsák „hamvainak” helye mint oltárjelölés.
- Az illat alapján való helymeghatározás.
- A három próféta tanításai a második szentély építésekor.
- A szadduceus vízöntés-ellenes provokációja és az oltár megsértése.
- A bné Ketura története és a tanulók rossz reflexei.
- A rámpa déli elhelyezése a „mindig jobbra fordulj” szabályból.
- A rámpa és oltár közötti kihagyás levezetése.
—————————————————-
Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
