Cimkék: Zváchim  podcast

Keveredő rontó gondolatok: időn túl és helyén túl – mikor jár karet?

A Talmud folytatja annak vizsgálatát, hogy mi történik akkor, ha különböző típusú rontó gondolatok keverednek: az időn túli (chutz lizmanó, חוץ לזמנו) és a helyén túli (chutz limkomó, חוץ למקומו).

Az alapelv:

• Időn túli gondolat (pl. a harmadik napon akarja enni) önmagában pigul, és karet jár érte.
• Helyén túli gondolat (pl. Jeruzsálemen kívül eszi) érvényteleníti az áldozatot, de nem jár érte karet.
• Ha a két gondolat keveredik, akkor az áldozat érvénytelen, de karet nem jár – még akkor sem, ha a mennyiség egy egész kezájit.

Esetek fél-fél mennyiséggel (kezájit):

A Misna foglalkozik olyan esetekkel is, amikor két különféle gondolat egy-egy fél kezájit mennyiségre vonatkozik:

• Fél kezájit időn túli fogyasztás.
• Fél kezájit helyén túli fogyasztás.

Ezek összeadódnak ugyan, és az áldozat érvénytelen lesz, de nem jár karet, mert nem volt egy teljes kezájit az időn túli gondolathoz.

Újra aktiválódik-e egy korábbi fél gondolat?

Ráv álláspontja:

Ha a gondolatok így néznek ki:

• Fél kezájit időn túl,
• fél kezájit helyén túl,
• fél kezájit időn túl,

akkor a két időn túli gondolat összeadódik, a közbenső helyen túli gondolat ellenére, mert „az első gondolat felébred”. Így már van egy teljes kezájit az időn túlra vonatkozóan, tehát beáll a pigul és jár érte karet.

Ráv Huna véleménye:

Nem, a közbeékelődő helyen túli gondolat megszakítja a sort, és nem adódnak össze a két időn túli félkezájitnyi gondolatok. Az áldozat érvénytelen lesz, de nem jár karet.

Párhuzam a tisztasági törvényekkel

Ráv érvelése: a tiszta és tisztátalan ételek keveredése analógiaként szolgál. Egy misna szerint:

• Ha van egy tojásnyi étel első fokú tisztátalansággal (rison),
• és egy másik tojásnyi étel második fokúval (séni),
• ezek keverve együttesen képesek továbbadni a tisztátalanságot, mintha első fokúak lennének.

Innen az analógia: egy „fél gondolat” (félkezájit) újra összeállhat egy másikkal, ha megfelelő sorrendben van.

Változatok a gondolat sorrendjére

Három különböző tanaita változatot ismerünk a gondolatok sorrendjére:

1. Idő – hely – idő (Ráv eredeti példája)
2. Hely – idő – idő
3. Idő – idő – hely

Mindhárom esetben a két időn túli félkezájit összeadódik, és beáll a pigul – függetlenül attól, hogy mikor volt a helyen túli gondolat. A sorrend nem számít, csak az, hogy legyen teljes időn túli mennyiség.

Mi számít fogyasztásnak?

Ráv Jehuda szerint:

• A „fogyasztás” (achilá, אכילה) fogalmába belenyugszik a kutyák általi fogyasztás is, mivel az Írásban is szerepel:
  

  „A kutyák fogják enni Jézabel testét” (Kir I. 21:23)

• Ugyanez igaz lehet a tűz általi „fogyasztásra” is (égetés), például Jób könyve szerint.

Azonban a Talmud megkülönbözteti: égetés (például az oltáron) és fogyasztás (pl. emberi vagy kutya által) nem ugyanaz. Csak akkor számít egy gondolat fogyasztásnak, ha a személy úgy gondolta el, mint „evést”, nem „égetést”.

Gondolat két személyre, egy kezájit mennyiségre

Mi van akkor, ha a gondolat egy teljes kezájitra vonatkozik, de két ember eszi meg?

• Elfogadható, ha az egész kezájit benne volt a gondolatban, még akkor is, ha fizikailag két ember eszi meg.
• Csak akkor nem adódik össze, ha az egyik fél az oltár, a másik az ember, mert azok nem ugyanazon kategóriába esnek.

Mi a helyzet a fogyasztási idővel?

A fogyasztás csak akkor számít fogyasztásnak, ha egy kezájitot az ember egy meghatározott időn belül eszik meg (kidei achilat pras – „egy prasnyi idő alatt”, kb. 6-8 perc).

• Kérdés: ha valaki úgy gondolja, hogy ennél hosszabb idő alatt fogja megenni a kezájitot időn túl, akkor az is pigul?
• A Talmud megjegyzi: az oltárnál nincs ilyen időkorlát, tehát ha az ember gondolata az oltár fogyasztásához hasonlít, akkor talán nem érvénytelen.

A Misna következő esete: félkezájit enni + félkezájit elégetni

• Ha a gondolat: félkezájit enni (időn túl), és félkezájit az oltárra tenni, akkor az nem adódik össze.
• Ennek oka: a kettő más „fogyasztási” típus: emberi és oltári, nem összevonhatók.

Speciális vélemény – Rabbi Eliezer (רבי אליעזר)

Rabbi Eliezer szerint:

• Összeadódik, ha valaki arra gondolt, hogy azt fogja megenni, ami amúgy az oltárra lenne szánva, vagy azt helyezi az oltárra, ami emberi fogyasztásra lenne.

A bölcsek szerint viszont ezek nem adódnak össze, mert nem illeszkednek a rendeltetésük szerinti fogyasztási módhoz.

—————————————————-

Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud