Cimkék: Zváchim  podcast

Mikor nem számít a víz víznek? – A kézmosás, ami érvényteleníti az áldozatot

A kohaniták szolgálatának egyik elengedhetetlen feltétele volt a kéz és láb megmosása a kior (כיור, kior) nevű rézmosdóból. De vajon mitől számít érvényesnek ez a mosás? Elég, ha „víznek látszik”, vagy pontos halachikus feltételeknek is meg kell felelnie? Az előadás során részletesen szó esik arról, mikor válik érvénytelenné a szolgálat a víz vagy az edény nem megfelelő volta miatt, valamint arról is, mi történik, ha a kohén nem metélt körül, vagy tisztátalan. A Talmud aprólékos logikával tárja fel ezeknek az eseteknek a szabályait, és meglepő párhuzamokat von a mikve, a kézmosás és az áldozati szolgálat között.

A kéz- és lábmosás minimális vízmennyisége

A Tóra azt mondja: „És mossák meg belőle kezeiket és lábaikat Mózes, Áron és fiai” (2Mózes 30:19 – וְרָחֲצוּ מִמֶּנּוּ, verachacu mimenu). Mivel Áronnak két fia volt, ez összesen négy fő – innen tudjuk, hogy a kior minimálisan ennyi vízmennyiséget kellett tartalmazzon.

Ennek ellenére létezik egy brájtá, amely szerint bármilyen edénnyel lehet kézmosást végezni, még akkor is, ha az nem tart meg egy revi’it vizet. Ezt úgy értelmezi a Talmud, hogy az edény, amin keresztül a víz folyik, lehet kisebb, de a kior önmagában legalább négy kohén kézmosásához elegendő vizet kell, hogy tartalmazzon.

A „belőle” jelentése és az edények minősége

A kior-ból kell mosni („belőle” – מִמֶּנּוּ, mimenu), nem „benne” vagy „rajta keresztül”. Ugyanakkor a Tóra máshol megismétli a „mossák meg” kifejezést (2Mózes 30:20 – וְרָחֲצוּ, verachacu), amely a bölcsek szerint kiterjeszti a lehetőséget más, szentelt edényekre is.

Profán edényekből azonban nem lehet mosni, ezt abból tudjuk, hogy a kior talapzata (amit szintén megszenteltek) sem alkalmas kézmosásra. A Talmud szerint, ha még egy szentelt edényből sem lehet mosni, akkor egy profán edény biztosan alkalmatlan.

Milyen víz számít víznek?

Res Lakis tanítása szerint olyan víz, amely alkalmas a mikve mennyiségének kiegészítésére, a kior-ban is kiegészítheti a szükséges mennyiséget – de nem a revi’it-hez, vagyis az egy kohén kézmosásához szükséges mennyiséghez.

Ez különböző példákkal került illusztrálásra:

• Sár (טִיט, tit), amely ha elég híg, hogy egy ökör megigya vagy megfürödjön benne, víznek számít.
• Vörösin (ורושין, veroshin) – vízből teremtett vízi lények, amelyek víznek számítanak, akár egész mikvét is ki lehet belőlük alakítani.
• Hal szemfehérje – Ráv Dimivel idézett példája szerint ez is víznek számít, ha elegendő mennyiség van belőle.

A víz keverésének törvénye

Rav Pápá példája szerint, ha van 40 szeá víz egy mikvében, és ahhoz bort kevernek, majd ugyanannyit kivesznek a keverékből, az továbbra is kóser marad. Ugyanez igaz a kior esetében is – a víz borral való kiegészítése, ha megfelelő módon történik, nem teszi érvénytelenné az edényt.

Viszont ez nem igaz a revi’it vízre: az egy kohén kézmosásához szükséges víz nem lehet keverék, csak tiszta víz.

Forrásvíz vagy sem?

Res Lakis szerint a kior vizének nem kell feltétlenül forrásvíznek lennie – mikve vize is megfelelő. Ez azonban ellentmondásban áll egy brájtával, amely a kior vizét „még inkább” alkalmasnak nevezi, mint más vizeket, ami arra utal, hogy az élő víz előnyösebb.

Ez egy korai vita: Rebi Ismáél szerint a kior vizének forrásvíznek kell lennie, míg a bölcsek szerint bármilyen természetes víz megfelel.

Körülmetéletlen kohén

A misna szerint a körülmetéletlen kohén (עָרֵל, arel) szolgálata érvénytelen. Erre nem találunk közvetlen forrást a Tórában, de Ezékiel próféta könyvében szerepel (Ez 44:9 – עָרֵל לֵב וְעָרֵל בָּשָׂר, arel lev ve-arel basar), hogy az ilyen ember nem léphet be a szentélybe.

A Talmud magyarázata szerint ez azt jelenti, hogy:

• „Idegenek fiai” = azok, akik elidegenítették magukat az Örökkévalótól,
• „Körülmetéletlen szív” = spirituális távolság,
• „Körülmetéletlen test” = testi tisztátalanság.

Mindkettő érvényteleníti a szolgálatot.

Tisztátalanság különbségei

A misna kimondja: a tisztátalan kohén szolgálata érvénytelen. De pontosítani kell: ez csak arra vonatkozik, aki csúszómászó (שֶׁרֶץ, shérec) által lett tisztátalan (טָמֵא שֶׁרֶץ, tame shérec).

A halotti tisztátalanság (טֻמְאַת מֵת, tum’at met) esetén, ha a közösség vagy a kohaniták többsége tisztátalan, akkor mégis lehet szolgálni – ezt a pészach áldozatra vonatkozó törvényekből vezetik le (4Mózes 9:10–11).

Ez alapján a halotti tisztátalan egyéni kohén szolgálata is érvényes lehet utólag, de a tame shérec-é nem.

Példák az előadásból

• A kior minimális vízmennyisége – 4 kohén kézmosására elegendő
• A profán edényekből való kézmosás tilalma
• A veroshin vízi lények mint mikve-alternatíva
• Res Lakis vízkeverési példája a mikvével és a kior-ral
• A hal szemfehérje vízszámításban
• A körülmetéletlen kohén példája Ezékiel prófétánál
• A tum’at met és tame shérec közötti különbség a szolgálat érvényessége szempontjából

—————————————————-

Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud