Cimkék: Zváchim  podcast

Ruhában vagy ruhátlanul? – Mikor érvénytelen egy kohén szolgálata?

A Talmud tovább elemzi a misnai felsorolást, amely azokat a személyeket tárgyalja, akiknek valamilyen tényező miatt a szentélyszolgálata érvénytelen. A 18. lapon a fókusz a kohaniták öltözködésén van: mitől válik egy szolgálat érvénytelenné, ha a kohén nem a megfelelő öltözetben végzi el? Mi a helyzet a túl rövid vagy túl hosszú ruhákkal? Milyen szabályok vonatkoznak a szolgálati ruhák állapotára, és milyen logikai, illetve tórai források alapján tanuljuk mindezt?

Ruházat és papság kapcsolata – rabbi Jochánán tanítása

Rabbi Jochánán szerint a szolgálat érvénytelensége abból a versből tanulható, amely a kohaniták felszenteléséről szól (2Mózes 29:9):

„És övezd fel őket övvel, Áront és fiait, és tedd a süveget a fejükre, és legyen nekik a papság örök törvényül”
(וְהָיְתָה לָהֶם כְּהֻנָּה לְחֻקַּת עוֹלָם – vehájtá láhem kehuná lechukát olám)

A versből azt tanuljuk, hogy amikor a szent ruhák rajtuk vannak, akkor van rajtuk a „kehuna” – a papi státusz. Ha nincs rajtuk a szent öltözet, akkor a szolgálatuk nem számít papi szolgálatnak, tehát érvénytelen.

Más brájták – Más források?

A Talmud felveti, hogy a szolgálat érvénytelenségét nemcsak ebből a versből lehet tanulni, hanem más brájták is foglalkoznak a témával.

Egy brájtá például az ittas kohén szolgálatának érvénytelenségéből vezeti le, hogy ugyanígy érvénytelen az a szolgálat is, amelyet:

• nem megfelelő öltözetben (חָסֵר בְּגָדִים – chószer begádim),
• kéz- és lábmosás nélkül (לֹא רָחַץ יָדַיִם וְרַגְלַיִם – lo rachác jádáim ve-rágláim) végeznek.

Ezt abból a versből tanulja, amely az ittas szolgálatról szól (3Mózes 10:9–10):

„Bort és részegítő italt ne igyál… hogy különbséget tehess a szent és a profán között”
(וּלְהַבְדִּיל בֵּין הַקֹּדֶשׁ וּבֵין הַחֹל – ule-havdil bein hákódes u-vein háchol)

Ez a különbségtétel nemcsak a szentség profántól való megkülönböztetésére vonatkozik, hanem arra is, hogy a szolgálat érvényes vagy sem – és így kiterjeszthető más esetekre is.

Zéresává (גְּזֵרָה שָׁוָה – gézérá sává): A „törvény” kulcsszó szerepe

A brájtá hangsúlyozza, hogy minden esetben, ahol a Tóra „törvény” (חֻקַּת – chukát) kifejezést használ, az szolgálat érvénytelenségére utal:

• a ruhák esetén: „örök törvényül” (2Mózes 29:9),
• a kéz- és lábmosásnál: „örök törvényül” (2Mózes 30:21),
• az ittas szolgálatnál is ez a szó jelenik meg.

Ezért a gézérá sává elve alapján ezek egy csoportot alkotnak, és tanulható egyikből a másik.

Mi számít „érvényes” szolgálatnak? – Mit mond a Talmud?

A Talmud finomítja a képet: ha csak az ittas szolgálat versét néznénk, akkor azt gondolnánk, hogy az érvénytelenség csak olyan szolgálatokra vonatkozik, amelyeknél, ha egy idegen (זָר – zár) végezné el, halálbüntetés járna érte. Ezek például:

• a vér hintése (הַזָּאָה – házáá),
• az áldozati részek elégetése (הַקְטָרָה – háktárá),
• lisztáldozat markolása (קְמִיצָה – kemicá).

Ezért van szükség rabbi Jochánán versére, amelyből az derül ki, hogy mindenféle szolgálatra vonatkozik a szabály, nemcsak a kiemeltekre.

Visszafelé következtetés: az öltözet szabálya az ittas szolgálatra is vonatkozik?

A Talmud megfordítja a kérdést: ha a ruha nélküli szolgálatra igaz az érvénytelenség minden fázisra, akkor lehet-e ebből következtetni az ittas szolgálatra is?

A válasz: igen, a közös „törvény” szó alapján visszafelé is következtethető, hogy minden ilyen szolgálatra érvényes a szabály, függetlenül attól, hogy járna-e érte halálbüntetés vagy sem.

Gyakorlati következmények – Rabbinikus döntések

A Talmud idézi Ráv gyakorlatát is, aki ünnepnap után egy napig nem paskenolt, mert úgy tartotta, hogy az ünnepi borfogyasztás miatt még mindig nem illendő halachikus döntést hoznia. Ebből látjuk, hogy a fenti vers – „különbséget tégy a szent és profán között” – nemcsak a szentélyszolgálatra, hanem halachikus döntéshozatalra is vonatkozik.

További források a ruhák kapcsán – mi érvényteleníti a szolgálatot?

Több brájtá és tórai vers is alátámasztja a megfelelő öltözet szükségességét:

• „És tegyenek tüzet Áron fiai, a papok, az oltárra” (3Mózes 1:7) – ebből tanuljuk, hogy csak akkor pap a pap, ha papként öltözik.
• „És rendezzék Áron fiai, a papok, az áldozat részeit” (3Mózes 1:8) – ebből tanuljuk, hogy ha egy egyszerű kohén főpapi ruhában szolgál, vagy fordítva, az szolgálat érvénytelen.

A konklúzió: nemcsak a ruhák hiánya, hanem a rossz ruhák viselése is érvényteleníti a szolgálatot.

Mi számít „nem megfelelő” ruházatnak?

A brájtá részletes felsorolást ad:

• Érvényes a szolgálat, ha:
  • a ruha túl hosszú vagy túl rövid, de szabályosan viselik (pl. felkötve),
  • a ruha kissé kopott, de felismerhető és teljes.
• Érvénytelen a szolgálat, ha:
  • egy ruhadarabot kétszer visel (pl. két övet),
  • egy ruhadarab hiányzik,
  • valamilyen szennyeződés, folt, vagy sérülés (pl. sebtapasz) van alatta, ami elválasztja a testet a ruhától,
  • a ruha túl piszkos vagy szakadt.

Véleménykülönbségek: mi a helyzet a hosszú vagy rövid ruhával?

Több vélemény is megjelenik:

• Ráv szerint mind a túl hosszú, mind a túl rövid ruha érvényteleníti a szolgálatot.
• Sámuel szerint ha a hosszú ruhát felkötötték övvel, az kóser.
• A Talmud szerint ez hasonlít egy másik vitára a cicesz (צִיצִית – cicit) szabályaiból: a „négy sarkú ruha” előírása kizárja a három sarkút, de vitás, hogy az öt sarkú ruhára is kötelező-e a cicesz.

Párhuzam a cicesz vitával

A Talmud analógiát von a szolgálati ruha kérdéséhez:

• Az egyik vélemény szerint ami „több” (pl. öt sarok), az nem baj – „többlet olyan, mintha nem lenne”.
• A másik szerint a „többlet is számít” – ezért nem lehet se több, se kevesebb a megszabottnál.

Ez a gondolat jól illeszkedik a ruha hosszának kérdéséhez is: van, aki szerint a hosszabb vagy rövidebb ruha nem gond, más szerint igenis gond, még akkor is, ha azt praktikusan igazítják (pl. övvel).

Összefoglalás – A Zváchim 18. lap tanításai

• A szentélyszolgálat csak megfelelő öltözetben érvényes.
• A „törvény” (חֻקַּת – chukát) szó közös minden ilyen szolgálatban: ittas, kézmosás nélküli, ruhátlan.
• A ruháknak megfelelő szabásúnak és állapotúnak kell lenniük: nem lehetnek hiányosak, piszkosak, vagy hibásak.
• Rabbinikus gyakorlatban is alkalmazzák ezt az elvet: Ráv ünnep után nem hozott döntést.
• A ruha hosszának kérdése tánáita vita, párhuzamban a cicesz törvényével.

Elhangzott példák

• Ittas kohén szolgálata (3Mózes 10:9–10)
• Rabbinikus tilalom paskenolásra borfogyasztás után
• Két öv viselése kohénként
• Ruha alatti tapasz érvénytelenné teszi a szolgálatot
• Cicesz törvényei: három vs. négy vs. öt sarkú ruha
• Túl hosszú ruha, amit övvel kötöttek fel – eltérő vélemények

—————————————————-

Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud