Cimkék: Svuot  MI  podcast

Szent tehenek, cserélhető kecskék – Hogyan működik a „feltételes szentség” a Szentélyben?

A Svuot traktátus 11. lapján a tisztaság és szentség határvidékére merészkedünk, ahol a kecskék, bárányok és füstölőszerek sorsáról nemcsak a Tóra szavai, hanem a bíróság (bész din) gondolatai is döntenek. Köves Slomó rabbi előadásában a közösségi áldozatok „maradékmenedzsmentjéről” van szó: ha megmarad a tamid-áldozatra vásárolt bárány vagy a füstölőszer, vissza lehet-e váltani? És ha igen, akkor hogyan marad meg mégis a szentségük? Miért nem mindegy, hogy valami „lényegében” vagy „értékében” szent? És hol van a vörös tehén helye a szakrális rendszerben? A rabbi józan humorral és táblás illusztrációval vezeti végig a hallgatót e talmudi labirintuson.

A szentség két arca: „guf” és „dámim”

A tanítás alapja a kétféle szentség megkülönböztetése:

• Gdusas háguf: amikor maga a tárgy (pl. egy áldozati bárány) „testében”, azaz lényegében szent.
• Gdusas hámámoin: amikor csak az értéke szent (pl. egy füstölőszer vagy pénz, amit áldozatra szánnak).

A vita középpontjában az áll, hogy a tamid-áldozatra félretett bárányokat az év végén vissza lehet-e váltani, ha megmaradtak. Ula Rabbi Johánán nevében azt mondja: igen, kiválthatók még akkor is, ha lényegükben szentek, mert a bész din már eleve feltételesen szentelte fel őket – csak akkor váljanak valóban „gufban” szentté, ha tényleg szükség lesz rájuk.

A füstölőszer esete és a köztes tisztátalanság

A Talmud összeveti ezt a gyakorlattal a füstölőszer kiváltásának lehetőségével, amelyet a főpap minden nap használt a belső oltáron. Bár Raf Chisda szerint ez csak értékében szent, Ráva érvelése szerint a füstölőszer is lényegében szent, hiszen egy tuljom (köztes tisztasági állapotban lévő ember) érintésére érvénytelennek minősül. Márpedig ilyen státus csak valódi guf-szentségű tárgyakat érinthet.

Ha valami nem romlik meg, akkor kevésbé szent?

A Talmud felhozza az úgynevezett lina fogalmát is (amikor egy áldozati tárgy „kint marad” éjszakára, és így érvénytelenné válik). A füstölőszer különleges ebben: mivel nem romlik, még ha kint is marad, nem válik érvénytelenné – ez azonban nem cáfolja szentségét, hanem csak a praktikus romlandóság szabályától való eltérést jelenti.

A bész din feltételes gondolata: mikor működik, és mikor nem?

A tanítás egyik kulcsfogalma a lebasz din muszrim, azaz hogy a szentélybíróság már a vásárláskor feltételesen szenteli meg az adott állatot – csak ha szükség van rá. Ezért például a megmaradt tamid-bárányok kiválthatók. De nem alkalmazható ez a feltétel minden esetre:

• Nem alkalmazható ritka esetekre, mint például ha a Jom Kipurra szánt kecske elszökik.
• Alkalmazható, ha a dolog gyakori, mint a napi bárányáldozat.
• Alkalmazható, ha a tárgy drága, mint a vörös tehén.

A vörös tehén – a kivétel szabályt erősít

A vörös tehén (para aduma) a halotti tisztátalanság megtisztításának eszköze. Bár ritka volt, mégis kiváltható maradt – miért? Mert nem áldozatként, hanem a szentély egyfajta kellékeként szolgált, így más típusú szentségi szabály vonatkozott rá. Ráadásul drága is volt, így a bész din gondolatilag ide is alkalmazta a „feltételes szentség” elvét.

Mitől szent valami: célja, státusza vagy ára?

A különböző példák – legyen szó áldozati állatokról, füstölőszerről, vagy akár egy zsinagógáról – azt mutatják, hogy a szentség nem csak a kijelentésből vagy a célból fakad, hanem attól is, hogy az adott tárgy mire alkalmas. Egy bárány, amely képes az oltárra kerülni, még akkor is gufban szenté válhat, ha csak az értékéről esik szó.

Záró kérdések és a Rabbi Simon-féle szigorúbb nézet

Az előadás végén visszatérünk Rabbi Simon nézetéhez, aki elutasítja a feltételes szentség gondolatát: szerinte a szentség csakis makula (hibásodás) esetén szűnhet meg, a visszaváltás nem automatikus. Ez világosan látszik abból is, hogy ő nem cserélné fel az újholdi kecskét a jomkipurival, szemben azokkal, akik szerint ezek a különbségek csak részletekben térnek el, de lényegileg mind ugyanarra a célra szolgálnak: a szentély tisztátalanságának engesztelésére.

Tanulság

A Talmud mély tanítása rávilágít arra, hogy a szentség nem mindig „minden vagy semmi” kérdése. Néha maga a gondolat, a lehetőség, a körülmény teszi azzá – de mindig van, amit nem lehet visszavonni. A szentség vagy rajtunk marad, vagy rajtunk múlik.

—————————————————-

Svuot (Eskük) – שבועות

Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud