Cimkék: Mönáchot  podcast

Miért pont a pap kapja a hála kenyereit – és honnan tudjuk, hogy ez tényleg tized?

A mostani előadás egyik fő dilemmája az volt, hogy a todá (תודה), a hálaadó áldozat kenyerei közül a papnak adott rész vajon teljesen olyan státuszú-e, mint a terumat ma’aser (תרומת מעשר), vagy csak mennyiségében hasonlít hozzá. Köves Slomó rabbi végig azt mutatta meg, hogyan olvassa a Talmud a bibliai szövegeket: egyetlen szó, például a „mimenu” (ממנו) vagy a „terumá” (תרומה) egész jogi rendszert nyit meg. Az is kiderült, hogy a hálaadó kenyerek száma, típusa és mérete nem puszta technikai részlet, hanem pontosan meghatározott szent rend, ahol még az is számít, hogy egy kenyér egész-e, együtt vannak-e a kenyerek levételkor, és milyen más áldozatokhoz hasonlítjuk őket.

A papnak adott rész státusza: valódi terumá (תרומה) vagy csak hasonlat?

Köves Slomó rabbi azzal indította a lapot, hogy a todá (תודה) kenyereiből a papnak adott rész mértéke 10%. Innen azonban új kérdés nyílik: ha ez a rész a terumat ma’aser (תרומת מעשר) mintájára van meghatározva, akkor vajon ugyanazok a szigorú szabályok is vonatkoznak-e rá. A Talmud azt vizsgálja, hogy ha egy idegen, vagyis nem pap, ezt a részt fogyasztja el, jár-e érte ugyanaz a büntetés, mint a klasszikus papi adományok illetéktelen elfogyasztásáért. Ugyanez a dilemma merül fel akkor is, ha ez a papi rész más, profán kenyérrel keveredik: vajon ugyanúgy tiltott keverékké válik-e, mint a szokásos terumá (תרומה). Köves Slomó rabbi hangsúlyozta, hogy ezekre a kérdésekre itt a Talmud nem ad végső választ, hanem teiku (תיקו) marad a kérdés.

Miért egész kenyeret kell adni a papnak?

A vers alapján Köves Slomó rabbi több fontos szabályt vezetett le. A papnak adott rész nem lehet szelet vagy morzsa, hanem egy egész kenyér kell legyen minden típusból. A levétel pillanatában az összes kenyérnek együtt kell lennie, vagyis nem lehet külön-külön kezelni őket. Az is kiderül, hogy az egyes típusoknak azonos méretűnek kell lenniük, és nem lehet egyik kenyérfajtából a másik rovására többet adni. Vagyis nem lehet azt mondani, hogy a kedvezőbb vagy szebb típusból nem adok, hanem helyette egy másikból többet választok le. A pap része minden fajtából külön jár.

Honnan tudjuk, hogy éppen tizedet kell adni?

Köves Slomó rabbi részletesen végigvette, hogy a „terumá” (תרומה) szó önmagában még nem mondaná meg a pontos arányt, hiszen a Tórában többféle terumá (תרומה) létezik. A döntő nyelvi kapaszkodó az lett, hogy itt ugyanúgy szerepel a „mimenu terumá” (ממנו תרומה), mint a terumat ma’aser (תרומת מעשר) esetében. Ebből a Talmud azt tanulja, hogy ahogy ott egytized a leválasztott rész, úgy itt is egytized. Köves Slomó rabbi azt is megmutatta, hogy más lehetséges párhuzamokat – például a bikkurim (ביכורים) vagy a midjáni zsákmányból adott terumá (תרומה) esetét – a Gemárá végül elveti.

Hány kenyérből áll a todá (תודה)?

Az előadás következő nagy témája az volt, hogy a hálaadó áldozathoz összesen 40 kenyér tartozik. Ebből 10 kovászos és 30 kovásztalan. A kovásztalan kenyér három típusra oszlik: challot (חלות), rekikim (רקיקים) és revuchá (רבוכה). Köves Slomó rabbi bemutatta, hogy a kovászos kenyereknél a Talmud a shtei ha-lechem (שתי הלחם), vagyis a két savuoti kenyér alapján vezeti le, hogy egy kenyér egy issaron (עשרון) lisztből készül, és hogy tíz darabról van szó. Innen, majd a szöveg további kapcsolásain át jutunk el oda, hogy a kovásztalan kenyerekből is tíz-tíz darabnak kell lennie mindhárom típusban. Így áll össze a teljes negyvenes rendszer.

A lisztmennyiség és a számolás logikája

Köves Slomó rabbi az előző napi mértékegységekre is visszautalt, és most ezt a todá (תודה) kenyereire alkalmazta. A teljes mennyiség 20 issaron (עשרון): 10 jut a kovászos kenyerekre, 10 a kovásztalanokra. A tíz kovászos kenyér tehát egyenként egy issaron (עשרון). A 30 kovásztalan kenyér ugyanennek a másik tíz issaronnak az elosztása három típus között, így mindhárom típus külön tízes egységet alkot.

A milu’im (מילואים) és a nazir (נזיר) kenyerei

Köves Slomó rabbi ezután összevetette a hálaadó áldozat kenyereit más kenyéráldozatokkal. A milu’im (מילואים), vagyis a felavatási áldozat kenyerei mindhárom kovásztalan típust tartalmazták: challah (חלה), rakik (רקיק) és az olajos kenyér, amelyet a Talmud a revuchá (רבוכה) típusával azonosít. Ezzel szemben a nazir (נזיר) áldozatának kenyerei csak két típust tartalmaztak: kalácsot és kekszet, de revuchá (רבוכה) nem volt közöttük. Itt Köves Slomó rabbi külön kiemelte, hogy a Talmud a szöveg apró nyelvi árnyalataiból dolgozik: abból, hogy melyik kenyértípust nevezi a vers matzot (מצות), vagyis kovásztalan kenyérnek.

Mikor szentelődik meg a hálaadó kenyér?

A lap végén az is előkerült, hogy a todá (תודה) kenyerei nem önmagukban, a sütéssel válnak szentté, hanem a kapcsolódó vágóáldozat levágásával. Ha a kenyerek Jeruzsálem falain kívül vannak, akkor nem szentelődnek meg. Ugyanígy akkor sem, ha még nem számítanak valódi kenyérnek, vagyis még nem sültek meg rendesen. Köves Slomó rabbi itt azt hangsúlyozta, hogy a kenyérnek valóban kenyérnek kell lennie, nem elég, ha csak tészta vagy félkész állapot.

Mi történik, ha nem 40, hanem 80 kenyeret süt?

Az előadás végén egy különleges eset került szóba: mi van akkor, ha valaki a hálaadó áldozathoz nem 40, hanem 80 kenyeret süt. Köves Slomó rabbi ismertette a Talmud többféle magyarázatát. Az egyik szerint ilyenkor 40 kenyér mindenképp megszentelődik, mert feltételezzük, hogy az illető biztosra akart menni. A másik megközelítés szerint az a kérdés, hogy a szent eszközök szentté tesznek-e olyasmit is, amire a szándék nem volt teljesen konkrét. A harmadik értelmezés már magát a vágókést teszi vizsgálat tárgyává: vajon a kés ugyanolyan szent eszköznek számít-e, mint a többi templomi eszköz.

Az előadásban elhangzott példák röviden

• a papnak adott 10% státusza a terumat ma’aser (תרומת מעשר) mintájára
• az egész kenyér és a szelet közti különbség
• a 40 kenyér rendszere: 10 kovászos és 30 kovásztalan
• a három kovásztalan típus: challot (חלות), rekikim (רקיקים), revuchá (רבוכה)
• a milu’im (מילואים) kenyerei mint háromtípusú modell
• a nazir (נזיר) kenyerei mint kéttípusú modell
• a Jeruzsálem falain kívül lévő kenyér esete
• a még nem teljesen megsült kenyér kérdése
• a 80 kenyérből mennyi szentelődik meg dilemmája

—————————————————-

Mönáchot (Lisztáldozatok) – מְנָחוֹת
A különféle ételáldozatok törvényei. Ebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra a cicit, a szemlélőrojtokra, és a töfilin, az imaszíjakra vonatkozó törvények. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 110 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud