Cimkék: Mönáchot  podcast

Mi dönti el a halachát: a mag eredete, vagy ami utána kinő?

A Mönáchot 70. lapján Köves Slomó rabbi olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek elsőre mezőgazdasági apróságnak tűnnek, valójában azonban a halacha egyik alapdilemmáját feszegetik: amikor egy dolog részben „régi”, részben „új”, akkor melyik része számít? Ha egy, az ómer (omer – עומר) előtt már megengedett növényt újra elültetnek, a korábbi állapota marad meghatározó, vagy az utólag kinőtt rész új jogi státuszt hoz létre? Ugyanez a kérdés jelenik meg a ma’aser (ma’aser – מעשר), vagyis a tized esetében, a lyukas és nem lyukas cserép kapcsán, sőt még annál is, hogy mi tekinthető az öt klasszikus gabonafélének. Köves Slomó rabbi azt mutatja meg, hogy a Talmud itt folyamatosan ugyanazt a kérdést teszi fel: az alapot nézzük, vagy a hozzáadódott növekedést?

Az újraültetett termés: az ikar (ikar – עיקר) vagy a tosefet (tosefet – תוספת) számít?

A lap nyitó kérdése szerint volt egy növény, amely már az ómer előtt kinőtt, tehát az ómer feloldotta rajta a chadash (chadash – חדש), az új termés tilalmát. Ezt azonban learatták, majd újra elültették, és újra gyökeret eresztett, tovább nőtt. A Talmud dilemmája az: az eredeti lényeg, az ikar (ikar – עיקר) a meghatározó, amely már megengedett volt, vagy a hozzánőtt új rész, a tosefet (tosefet – תוספת), amely már a következő évhez tartozna? Köves Slomó rabbi hangsúlyozza, hogy ez a kérdés nem technikai, hanem elvi: ha valami egyszer már feloldódott a tilalom alól, az utólagos növekedés visszaviheti-e tiltott státuszba? A Talmud válasza itt: teiku (teiku – תיקו), vagyis nincs eldöntve.

Mit tanít az orla (orla – ערלה) és a kil’ei hakerem (kil’ei hakerem – כלאי הכרם)?

A Talmud párhuzamot hoz. Ha egy fiatal, még orla-köteles fáról levágott ágat öreg fába oltanak, és az tovább nő, akkor a termés még akkor is tilos marad, ha a hozzánőtt rész sokszorosan meghaladja az eredetit. Ugyanezt látjuk a szőlő és hagyma kevert vetésének, a kil’ei hakerem (kil’ei hakerem – כלאי הכרם) esetében is: ha a tiltott alaphelyzetből induló növekedés később tovább gyarapodik, az egész továbbra is tilos. Köves Slomó rabbi azonban rámutat: ebből még nem következik automatikusan, hogy ott is az eredeti állapot marad mérvadó, ahol ez épp megengedéshez vezetne. Lehet, hogy az ikar (ikar – עיקר) csak tilalmat visz tovább, de engedményt nem. A Talmud ezt sem dönti el.

A tizedelt termény újraültetése

A következő kérdés a ma’aser (ma’aser – מעשר), a tized kapcsán merül fel. Mi van akkor, ha valaki egy már megtizedelt terményt ültet vissza, és abból tovább nő valami? A hozzánőtt részről könnyebb elképzelni, hogy újra tizedköteles lehet. De mi a helyzet az alappal, amelyet egyszer már megtizedeltek? Köves Slomó rabbi érzékelteti a furcsaságot: vajon ugyanazt a részt másodszor is kötelezheti a halacha, csak azért, mert újra növekedésbe vonták? A Talmud itt is nyitott kérdésként hagyja a problémát.

A hagyma esete és miért nem bizonyít

Felmerül egy látszólagos bizonyíték: ha egy litra hagymát megtizedeltek, majd újra elültették, és kinőtt, akkor az egészet újra meg kell tizedelni. Köves Slomó rabbi azonban hangsúlyozza, hogy ez nem feltétlenül bizonyít a korábbi kérdésre, mert a hagyma tipikus szaporítási módja éppen ez. Más a helyzet, amikor valami nem a szokásos ültetési formájában kerül vissza a földbe. A Talmud ezért nem fogadja el döntő érvként ezt a példát.

A atzitz she-eino nakuv (atzitz she-eino nakuv – עציץ שאינו נקוב) kérdése

A lap másik nagy témája a lyukatlan cserép, az atzitz she-eino nakuv (atzitz she-eino nakuv – עציץ שאינו נקוב). Ha valamely növény ilyen edényben nő, a Tóra szintjén nem számít úgy, mintha Izrael földjében nőtt volna. A kérdés az: mi történik, ha a növény már megnőtt ebben a lyukatlan cserépben, majd lyukat fúrnak rajta, és onnantól a földdel is kapcsolatba kerül? Az eredeti, nem kötelezett állapot az erősebb, vagy az utólagos kapcsolat a földdel? Köves Slomó rabbi szerint ez ugyanazt a mintát követi, mint az előző dilemmák: az alapállapot vagy a későbbi növekedés a meghatározó?

Mi a helyzet a már kijelölt teruma (terumah – תרומה) visszaültetésével?

A lap egy még bonyolultabb esetet is tárgyal. Már kialakult a termés tevel (tevel – טבל) státusza, tehát még nem választották le belőle a teruma-t (terumah – תרומה), majd kijelöltek egy részt, hogy az lesz a teruma, de ezt a részt visszaültették. Itt Köves Slomó rabbi szerint a kérdés az, hogy lehet-e olyan teruma, amely még a földben növekszik. A Talmud végül azt mondja: igen, elképzelhető, hogy a kijelölt státusz fennmarad, és nem a földhöz kötöttség dönti el önmagában a dolgot.

Az öt gabonaféle és a halachikus kör

A lap vége áttér az öt gabonafélére: búza, árpa, tönköly, zab és rozs. Köves Slomó rabbi elmagyarázza, hogy ezek együtt alkotják azt a kört, amelyre a challah (challah – חלה), az új termés tilalma és az ómer szabályai vonatkoznak. A tönköly a búzafélékhez, a zab és a rozs az árpafélékhez tartozik. Ezért ezek összeadódnak bizonyos halachikus mennyiségek szempontjából, és ugyanígy ezek tartoznak bele a matzah (matzah – מצה) és a chametz (chametz – חמץ) világába is. Köves Slomó rabbi itt kiemeli: nem minden „kenyérszerű” dolog számít ugyanannak, a halacha pontosan kijelöli, mely növények hordozzák ezeket a státuszokat.

Miért külön a fogyasztás és az aratás tilalma?

A misna külön mondja, hogy az öt gabonaféle új termése tilos fogyasztásra, és külön, hogy tilos aratni az ómer előtt. Köves Slomó rabbi rámutat: ebből következik, hogy nem ugyanarról az időpontról van szó. A vita lényege, hogy az „ómer előtt” itt az ómer aratását jelenti-e, vagy az ómer tényleges meghozatalát. Ezzel a Talmud azt finomítja, hogy a tilalomnak külön fázisai vannak, és nem minden cselekmény ugyanattól az időponttól válik megengedetté.

Az előadásban elhangzott példák

• az ómer előtt már megengedett növény újraültetése és továbbnövése
• fiatal fa ágának beoltása öreg fába az orla kapcsán
• hagyma a kil’ei hakerem (kil’ei hakerem – כלאי הכרם) esetében
• megtizedelt termény újraültetése
• litrányi hagyma, amelyet megtizedeltek, majd újra elültettek
• lyukas és nem lyukas cserépben nőtt növény
• már kijelölt teruma visszaültetése
• az öt gabonaféle halachikus csoportosítása
• az aratás és a fogyasztás tilalmának különválasztása

—————————————————-

Mönáchot (Lisztáldozatok) – מְנָחוֹת
A különféle ételáldozatok törvényei. Ebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra a cicit, a szemlélőrojtokra, és a töfilin, az imaszíjakra vonatkozó törvények. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 110 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud