Cimkék: Mönáchot  podcast

Egy nap csúszás, és máris tilos? Az ómer napja körüli káosz a Mönáchot 68. lapján

Köves Slomó rabbi a Mönáchot 68. lapján azt a feszítő kérdést járja körbe, hogy pontosan mikortól válik megengedetté az új termés, és miért ennyire érzékeny minden apró részlet az ómer (omer – עומר) áldozat körül. A lap dilemmája nem pusztán technikai: lehet-e már az ünnep után aratni és árulni az új lisztet, vagy ez túl veszélyes, mert az emberek belefeledkeznek, és idő előtt esznek belőle? Innen jutunk el odáig, hogy a Talmud többféle álláspontot ütköztet arról, mi oldja fel az új termés tilalmát: maga az ómer, a napfelkelte, vagy akár az egész nap elmúlása. Köves Slomó rabbi végig azt mutatja meg, hogy ugyanaz a tórai szöveg mennyire eltérő, de logikailag mégis következetes rendszereket szülhet.

Az ómer elkészítése: a lisztáldozat végső menete

A misna innen már nem az aratásra, hanem a kész lisztáldozatra koncentrál. Amikor az egy iszaron mennyiségű liszt összeállt, rátették az olajat és a tömjént, majd következett a keverés, a lengetés, az odavitel az oltárhoz, a kemicá (kemitzah – קמיצה), vagyis a maréknyi rész kivétele, annak elégetése az oltáron, végül a maradékot a kohaniták fogyasztották el. Köves Slomó rabbi hangsúlyozza: ez már Niszán 16-án reggel történik, miközben az aratás előző este ment végbe.

A piacok tele lettek új liszttel – de ez jó volt vagy veszélyes?

A misna szerint amint meghozták az ómert, Jeruzsálem piacai tele voltak az új termésből készült, pirított liszttel. Itt vita van:

• Rabbi Meir szerint ez nem felelt meg a bölcsek szándékának, mert ehhez előre le kellett aratni a termést, és ez veszélyes lehetett.
• Rabbi Jehuda szerint ezzel nem volt probléma.

Köves Slomó rabbi szerint a vita lényege az, hogy tartunk-e attól: az emberek az ómer előtt beleesnek a hibába, és esznek az új termésből. Rabbi Meir tart ettől, Rabbi Jehuda kevésbé.

Miért nem ugyanúgy félünk itt, mint a pészachi chamecnál?

A Talmud összeveti ezt a kérdést a bedikat chamec ügyével. Ott Rabbi Jehuda szigorúbb: ha valaki későn kezdi keresni a chamec (chametz – חמץ)-et, fennáll a veszély, hogy megtalálja, és beleeszik. Itt viszont ő maga engedékenyebb az új termés előkészítésével kapcsolatban. Köves Slomó rabbi több választ is idéz:

Emlékeztető jelek: nem szokványos módon kellett dolgozni

Az egyik válasz szerint az új termésnél mindig volt valami szokatlan részlet, ami emlékeztette az embereket arra, hogy még tiltott dologról van szó. Például:

• az aratást nem a szokott módon végezték,
• az őrlést, szitálást is eltérő módon csinálták.

Ezek a szokatlan eljárások szolgáltak emlékeztetőül, nehogy valaki megfeledkezzen a tilalomról.

Fél évig tiltott volt – ezt nem felejti el az ember

Egy másik, Köves Slomó rabbi szerint sokkal erősebb magyarázat az, hogy az új termés tilalma huzamosabb ideig fennálló, megszokott korlátozás. Az ember hosszú ideje tudja, hogy ebből még nem lehet enni. A chamec viszont tegnap még megengedett volt, ma már tilos: egy ilyen hirtelen váltásnál könnyebb hibázni. Ezért Rabbi Jehuda szerint a chamecnál reálisabb a veszély, mint az új termésnél.

Mikor válik megengedetté az új termés?

A lap egyik fő tengelye az, hogy a különböző mesterek szerint mi oldja fel a tilalmat:

• van, aki szerint az ómer meghozatala;
• van, aki szerint már a napfelkelte is;
• és van olyan álláspont is, amely szerint ha nincs Szentély, akkor egész Niszán 16-a tilos marad.

Köves Slomó rabbi itt részletesen mutatja be Rabbi Jochánán ben Zakkai (Rabban Yochanan ben Zakkai – רבן יוחנן בן זכאי) szerepét: ő elrendelte, hogy a Szentély pusztulása után az egész nap legyen tilos. A vita csak abban áll, hogy ez új rabbinikus rendelkezés volt-e, vagy valójában a Tóra eredeti értelmezését erősítette meg.

Diaszpóra: mikor lehet enni az új termést?

A lap végigvezeti a kérdést a galut (galut – גלות), a diaszpóra gyakorlatára is. Mivel ott két ünnepnap van, bizonytalanság lép fel, hogy melyik nap számít valóban a döntő napnak. Ezért különböző szigorítások jelennek meg:

• voltak, akik már a második ünnepnap estéjén ettek új termést;
• mások csak másnap reggeltől;
• a legszigorúbbak pedig csak a következő este után.

Köves Slomó rabbi ezzel érzékelteti, hogy ugyanabból az alapelvből több, egymással koherens gyakorlati rendszer épülhet fel.

Az ómer és a két kenyér: két külön „feloldás”

A misna végén újabb alapelv jelenik meg: az ómer teszi megengedetté az új termést profán használatra, míg a két kenyér (shtei halechem – שתי הלחם) teszi megengedetté az új termés használatát a Szentélyben. Ezért:

• az ómer előtt az új termésből hozott áldozat még utólag sem jó;
• a két kenyér előtt hozott új termésből készült áldozat viszont már utólag elfogadható.

Köves Slomó rabbi szerint ez azért alapvető, mert különbséget kell tenni aközött, hogy valami a hétköznapi fogyasztásra vált megengedetté, vagy a szentélybeli használatra.

A lap tanulsága

A 68. lapból az derül ki, hogy az új termés tilalma nem egyszerűen egy dátumhoz kötött szabály. Köves Slomó rabbi azt emeli ki, hogy a Talmud három tényezőt mérlegel egyszerre: az emberi feledékenységet, a szimbolikus időpontokat és a Szentély meglétéből vagy hiányából fakadó jogi változásokat. Ettől lesz a kérdés ennyire érzékeny: ugyanaz a nap másképp működik akkor, ha van ómer, ha nincs ómer, ha Izraelben vagyunk, és ha diaszpórában.

Az előadásban elhangzott példák

• az ómer lisztjének elkészítése: olaj, tömjén, kemicá (קמיצה), elégetés, kohaniták fogyasztása
• a jeruzsálemi piacok, amelyek rögtön megteltek új termésből készült liszttel
• a bedikat chamec példája: valaki megtalálja a chamecot, és esetleg beleeszik
• az új termés aratása szokatlan módon, hogy emlékeztető jel legyen
• az öntözött mező esete, ahol más az aratás szabálya
• a diaszpórában élők eltérő gyakorlata az új termés fogyasztásának idejéről
• az ómer és a két kenyér eltérő szerepe az új termés feloldásában

—————————————————-

Mönáchot (Lisztáldozatok) – מְנָחוֹת
A különféle ételáldozatok törvényei. Ebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra a cicit, a szemlélőrojtokra, és a töfilin, az imaszíjakra vonatkozó törvények. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 110 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud