Cimkék: Mönáchot  podcast

Egy szín elég? – Ki vitatkozik Rebi véleményével?

A 39-es lap elején a Gemara tisztázza: ki az a mester, aki Rebi ellen vitatkozik abban a kérdésben, hogy a techelet (תכלת) és a fehér szál egymástól függnek-e?

Rebi szerint:

• a „וראיתם אותו” („lássátok azt”) arra utal, hogy a teljes cicitet – fehéret és techeletet együtt – kell látnunk,
• tehát egyik hiánya érvényteleníti a másikat.

A vele vitatkozó mester (Rabbi Nuri nevében idézett álláspont):

• ha nincs techelet, a fehér önmagában is elegendő,
• és fordítva is.

Ez a vita áll a Misna hátterében.

A csomók szükségessége – tórai kötelesség?

Rava fontos gyakorlati megállapítást tesz:

1. Minden körbetekerés után kell csomó.
   Ha nem lenne csomó, a fonott rész (גדיל – gdil) idővel kioldódna, és az egész cicit szétesne.
2. Az első csomó tórai kötelezettség.
   Bizonyíték: a cicit micvája felülírja a „shaatnez (שעטנז)” – gyapjú és len keverésének tilalmát.
   Ha nem lenne valódi kötés, csak átfűzés, akkor nem jönne létre valódi kapcsolat a ruhával, és nem lenne szükség a tilalom feloldására.

Ebből következik, hogy a csomó nem pusztán rabbinikus formai elem, hanem a micva lényegi része.

Leszakadt rojt – mikor marad kóser?

Felmerül a kérdés: ha a rojt leszakad, mikor marad még érvényes?

A brájtá két kifejezést használ:

• maradék,
• letépett rész.

Rava szerint ez két külön esetre utal:

• a lelógó rész szakad le,
• vagy a fonott rész felső része sérül.

A végső konklúzió:

• ha marad annyi, hogy „meg lehessen kötni” (כדי לענוב),
  akkor még kóser.
• Ha nem marad ilyen minimális hossz, akkor érvénytelen.

Felmerül az is:

• „megkötni” = egymáshoz kötni?
• vagy önmagával hurkot képezni?

A sugya ezt nem dönti el.

A tekerő szál státusza

Egy másik tanítás szerint:

• az a szál, amellyel körbetekerjük a többi szálat, nem különálló szál,
• hanem a cicit szálai közül való.

Vagyis a „fonott rész” nem önálló egység, hanem a teljes rojt része.

Mennyi legyen a fonott rész?

Alaparány:

• 1/3 fonott rész,
• 2/3 lelógó rojt.

Ha a nagyobbik részt fonta be, az még kóser.

Egy fonott szakasz minimális mértéke:

• legalább 3 tekerés.

Másik tanítás:

• ne legyen kevesebb mint 7,
• és ne legyen több mint 13 tekerés.

Indoklás:

• 7 az egek száma,
• 13 a hét ég és a köztük lévő hat tér együtt.

A mai gyakorlatban is:

• 7–8–11–13 tekerés szerepel a négy szakaszban.

Fehérrel kezdeni és fehérrel zárni

A tekerést:

• fehérrel kell kezdeni,
• fehérrel kell befejezni.

Indok:
a Tóra a rojtokat „כנף” (sarok) kifejezéssel is jelöli – vagyis a rojt a ruha sarkához hasonlít.
Ha a ruha fehér, a sarok színe fehér, ezért ezzel kell keretezni a fonást.

Csak fonott rész – érvényes-e?

Egy eset: valaki olyan cicitet viselt, amely:

• teljesen fonott volt,
• nem volt lelógó rojt.

Rav szerint:

• a ruha szép,
• de a cicit érvénytelen.

Rabá bar Cháná szerint:

• érvényes.

A vita gyökere:
A Tóra két kifejezést használ:

• „גדיל” (fonott),
• „ציצית” (lelógó rojt).

Rabá bar Cháná szerint elegendő az egyik forma.
Rav szerint szükséges a lelógó rész is – a fonott csak a befűzött szálak számára utal (legalább négy szál → nyolc vég).

A halacha Rav álláspontja felé hajlik: kell lelógó rész.

Gyapjú, len és más anyagok – mi számít ruhának?

A sugya rátér a „shaatnez” kérdésére:

• Gyapjú rojt lehet len ruhán.
• Felmerül: lehet-e len rojt gyapjú ruhán?

Egy tanítás szerint:

• gyapjú és len szálak bármilyen ruhán használhatók.
• más anyag (pl. selyem) csak saját anyagával teljesíti a micvát.

Rav álláspontja:

• a Tóra szerint valódi „ruha” (בגד) csak gyapjú vagy len.
• más anyagok cicit-kötelezettsége rabbinikus.

Rabbi Ismael másik tanítása viszont tágabban értelmezi a „beged”-et, és mindenféle textíliát beleért.

A vita lényege:

• a gyapjú és len univerzális státuszú,
• más anyagok csak saját anyagukkal működnek (legalábbis egyes vélemények szerint).

Összegzés – a 39-es lap fő pontjai

• Rebi és vitapartnere a techelet és fehér kölcsönös érvényességéről.
• A csomók tórai státusza.
• Leszakadt rojt minimális hossza.
• A fonott rész aránya és tekeréseinek száma.
• A lelógó rész szükségessége.
• A gyapjú–len viszonya más anyagokhoz.

A fejezet mélyebb üzenete:
a cicit nem pusztán dísz, hanem precíz szerkezet – csomóval, fonással, aránnyal és anyaggal. A forma nem esztétikai kérdés, hanem halachikus struktúra.

—————————————————-

Mönáchot (Lisztáldozatok) – מְנָחוֹת
A különféle ételáldozatok törvényei. Ebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra a cicit, a szemlélőrojtokra, és a töfilin, az imaszíjakra vonatkozó törvények. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 110 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud