Cimkék: Mákot  MI  podcast

Napi Talmud 1926 – Mákot 6. lap: A tanúvallomás érvényességének határai és a konspiráns tanúk felelőssége

A Mákot traktátus 6. lapján a halálbüntetést érintő tanúvallomások jogi finomságairól esik szó. A fő dilemma abból fakad, hogy ha a Tóra már kimondja, hogy „két tanú vallomása alapján halljon meg a halott”, akkor miért van szükség a „kettő vagy három tanú” megkülönböztetésére? A Misna és a Gemara ennek nyomán a tanúk számának és státuszának jogi következményeit boncolgatja – különös tekintettel a konspiráns tanúkra, vagyis azokra, akikről bebizonyosodik, hogy hazudtak, és az általuk vádlott személyt igazságtalanul akarták halálra ítéltetni. Az előadás több drámai példával világítja meg, hogy mikor tekinthető egy tanú „aktívnak”, mi történik, ha akár csak egy tanú alkalmatlannak bizonyul, és milyen szempontból különböznek a halálbüntetéses esetek a pénzügyi vitáktól.

A tanúk száma és a konspiráns tanúk minősítése

A Misna felveti, hogy nincs különbség a tanúvallomás súlya között attól függően, hogy kettő vagy három tanú van jelen. Ha tehát három tanú állítja, hogy „Schwarz megölte K-t”, de jön két másik tanú, és azt mondják, hogy a három tanú velük volt egy másik helyen, akkor a két tanúnak hiszünk, függetlenül a kisebbségi számuktól. A Tóra ugyanis nem a tanúk számarányától teszi függővé a döntést, hanem az igazság feltárásától.

Rabbi Simon és Rabbi Akiva értelmezése

Rabbi Simon szerint a konspiráns tanúk csak akkor kapják meg a halálbüntetést, ha mindannyiukról kiderül, hogy hazudtak – ha például hárman tanúskodnak, és csak kettőről bizonyosodik be a konspiráció, akkor a vádlottat ugyan nem ítélik halálra, de a két hamis tanút sem végzik ki. Ez megkülönbözteti az érvénytelenítés és a büntethetőség két szintjét.

Rabbi Akiva tanítása egy etikai példabeszédben csúcsosodik ki: ha egy bűntetthez csatlakozó harmadik fél – akinek jelenléte amúgy nem lett volna szükséges a tett elkövetéséhez – mégis felelősségre vonható, akkor pláne, hogy egy micva cselekedetéhez utólag csatlakozó is ugyanúgy megkapja a jutalmat. Ezt a gondolatot rabbi egy példával világította meg: ha valaki 10 millió dollárral támogatja a zsinagógaépítést, és egy másik ember csak 100 dollárt ad, mégis ugyanúgy részesévé válik a micvának – „úgy tekintjük, mintha nélküle nem lett volna meg”.

A tanúk alkalmassága: egyetlen hiba érvénytelenít?

A Talmud szerint, ha a tanúk közül akár egy is alkalmatlan (pl. rokon, szerencsejátékos stb.), az az egész tanúvallomást érvényteleníti – de csak abban az esetben, ha ő is aktív szerepet vállalt, például részt vett az elkövető figyelmeztetésében. Rabbi példája szerint ha száz ember közül egy valaki, aki látta a gyilkosságot, nem lenne alkalmas tanúnak, akkor a tanúvallomás semmis, ha ő is aktívan figyelmeztetett. Ha viszont csak „nézelődő” volt, akkor a többi tanú vallomása érvényes marad.

Mikor számít két tanú „egy tanúvallomásnak”?

Ha a tanúk nem látják egymást (pl. egyikük a zsinagógából, másikuk az Aquincum Hotelből figyeli az eseményt), és nem is történik meg közöttük az ún. „egyszerre tanúskodás” (pl. nem tettek egyidejűleg tanúvallomást), akkor az vallomásuk „darabosnak” minősül és nem tekinthető egységes tanúvallomásnak. Ez akkor is igaz, ha az eseményt egyébként mindketten végignézték, például egy erőszakcselekmény hosszabb időtartama alatt. A szabályt egy Kennedy-gyilkosságos példával illusztrálta rabbi: ha Oswald látta az eseményt az ablakból, majd odahívja Rubint, aki már csak a végén látja, hogy „lecsapott a fej”, akkor ez nem érvényes tanúvallomás.

Kérdéses esetek: esküvő, kezesség, rabbi mint tettes

Felmerül a kérdés, hogyan lehet érvényes egy esküvő, ha ott van 200 vendég, akik között biztos van rokon – nem minősülnek-e aktív tanúnak? Rabbi szerint a válasz az, hogy az esküvőn nem a „Basedin előtti tanúvallomásról” van szó, hanem egy esemény létrejöttéről, amelyhez elegendő két megfelelő tanú. Hasonló vita merül fel a kezes státuszáról is: peres félnek számít-e, így alkalmatlanná téve a tanúvallomást, ha a tanú hozzá rokoni kapcsolatban áll?

Konklúzió

A tanúvallomás érvényessége rendkívül szigorú szabályokhoz kötött, különösen halálbüntetéses ügyekben. Egyetlen hibás vagy nem kóser tanú – ha aktív – az egész vallomást érvénytelenítheti. Ugyanakkor a bűn és a micva kapcsán Rabbi Akiva tanítása kiemelkedik: aki csatlakozik a bűnözőkhöz, ugyanúgy bűnös; aki csatlakozik a jótevőkhöz, ugyanúgy érdemeket szerez. Ez a tanítás egyszerre jogi és erkölcsi mércét is felállít számunkra.

—————————————————-

A Szanhedrin traktátus folytatása, melyben megtárgyalásra kerülnek a testi fenyítés törvényei: miért és hogyan kell a bűnöst megkorbácsolni, illetve a hamis tanúságra vonatkozó törvények. A véletlen emberölés és a menedékvárosokba való száműzetés törvényei is ebben a traktátusban találhatók. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 24 oldal;
—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud