Cimkék: Chulin  podcast

Ki vághat kóser módon – és mikor ment meg minket egy hosszú kés?

Köves Slomó rabbi a Chullin (חולין) traktátus első tanulásában rögtön megmutatta, hogy a „profán”, hétköznapi hús kérdése egyáltalán nem egyszerű hétköznapi ügy. A traktátus nyitánya a kóser vágásról, a shechitah (שחיטה) érvényességéről szól, de a vita hamar elvezet a nők sakteri szerepéhez, a szándékosan „szent tisztaságként” kezelt profán ételhez, a fogadalmak veszélyéhez, sőt ahhoz is, hogy egy halotti tisztátalanságban lévő ember fémkéssel vagy nádszállal vághat-e úgy, hogy a hús mégis tiszta maradjon.

Új traktátus: az áldozatok után a hétköznapi hús világa

Köves Slomó rabbi azzal vezette be az új traktátust, hogy a Menachot (מנחות) után logikusan következik a Chullin (חולין): az előző traktátusok az áldozati világgal, a Zevachim (זבחים), vagyis vágóáldozatok és a lisztáldozatok rendjével foglalkoztak, most pedig azok a kósersági szabályok kerülnek előtérbe, amelyek nem szentélybeli áldozatokra, hanem az ember hétköznapi fogyasztására vonatkoznak.

A traktátus címe is ezt jelzi: a chullin (חולין) szó profánt, köznapit jelent. A nyitó kérdés mégis rendkívül finom: mit jelent az, hogy hakol shochetin (הכל שוחטין), „mindenki vághat”, és miért kell hozzátenni, hogy shechitatan kesherah (שחיטתן כשרה), „a vágásuk kóser”? Ha az első állítás eleve megengedi a vágást, mire szolgál a második, utólagos érvényességet kimondó mondat?

„Mindenki vághat” – de tényleg mindenki?

A misna első mondata Köves Slomó rabbi magyarázatában nyelvi ellentmondást rejt. A lechatchilah (לכתחילה) azt jelenti: eleve, előzetesen megengedett módon. A bedieved (בדיעבד) ezzel szemben utólagos érvényességet jelent: nem feltétlenül így kellett volna csinálni, de ha már megtörtént, elfogadható.

A gond az, hogy a misna mintha egyszerre mondaná mindkettőt: „mindenki vághat” – ez lechatchilah (לכתחילה); „a vágása kóser” – ez bedieved (בדיעבד). A Talmud ezért azt keresi: ki az, aki eleve nem feltétlenül vághatna, de ha mégis vágott, a vágás mégis érvényes?

A misna kivételeket is felsorol: cheresh, shoteh ve-katan (חרש שוטה וקטן), vagyis a siket, az elmeháborodott és a kiskorú. Az ő esetükben az aggály az, hogy shema yekalkelu et shechitatan (שמא יקלקלו את שחיטתן), nehogy elrontsák a vágást.

Női sakter: tilalom nincs, szokás van

A „mindenki” kifejezés kapcsán Köves Slomó rabbi kitért arra is, hogy elvileg nő is lehet shochet (שוחט), vagyis sakter. A gyakorlatban azonban nem szoktak női sakterek lenni. A Rema (רמ״א), Rabbi Moshe Isserles álláspontja szerint ez nem tilalom, hanem szokás: a magyarázat az, hogy a nők általában kevésbé bírják a vérrel és durvább fizikai mozzanatokkal járó helyzeteket.

A rabbi ugyanakkor élő példával árnyalta ezt: falusi környezetben a nők is vágtak csirkét, és nem feltétlenül bizonyultak érzékenyebbnek a vér látványára, mint a férfiak. Vagyis itt nem halachikus kizárásról, hanem gyakorlati szokásról van szó.

A „mindenki” szó nem mindig ugyanazt jelenti

Köves Slomó rabbi ezután több talmudi példával mutatta meg, hogy a hakol (הכל), „mindenki” szó nem mindig jelent valódi előzetes engedélyt.

Az első példa a temurah (תמורה): ha valaki egy áldozatra kijelölt állatot egy másikra akar „átváltani”, ez tilos. A Tóra kifejezetten mondja: lo yachalifennu velo yamir oto (לא יחליפנו ולא ימיר אותו), ne cserélje el és ne váltsa át. Mégis azt tanuljuk: hakol memirin (הכל ממירין), „mindenki csinálhat temurát” – de ez nem engedély, hanem azt jelenti, hogy ha megtette, a csere hatályos lesz, mindkét állat szentséget kap, és az illető büntetést is kap.

A másik példa az Arakhin (ערכין), amikor valaki egy ember „értékét” ajánlja fel a Szentélynek. Itt különbség van az erech (ערך), a Tóra szerinti kor- és nemalapú értéklista, illetve a piaci értékbecslés között. A rabbi Pisti, Dávid és András példájával érzékeltette: más az, ha valakinek a tórai „tarifáját” nézzük, és más az, ha egy „jó kiállású”, munkára alkalmas ember szolgapiaci értékét becsülnénk meg.

Fogadalom: jobb nem ígérni, mint rosszul ígérni

A fogadalmak kapcsán Köves Slomó rabbi felidézte a vitát arról, jó-e egyáltalán fogadkozni. Rabbi Meir szerint a legjobb, ha az ember nem tesz fogadalmat, mert abból könnyen mulasztás lesz. Rabbi Yehudah szerint lehet magasabb szint az, ha valaki fogadalmat tesz és meg is fizeti.

Itt hangzott el a különbség a harei zu (הרי זו) és a harei alai (הרי עלי) között. Ha valaki azt mondja: „íme, ez az állat legyen áldozat”, és az állat elpusztul, nem kell másikat hoznia. Ha viszont azt mondja: „magamra veszem, hogy hozok egy áldozatot”, akkor felelőssége nem az adott állathoz, hanem a vállaláshoz kötődik.

Tisztátalan ember, hosszú kés és profán hús szent tisztaságban

Az első talmudi válasz szerint a misna újdonsága egy tamei (טמא), tisztátalan ember esete. Ha profán húsról van szó, eleve vághat. De az igazi újdonság az, amikor valaki a profán ételt úgy kezeli, mint a szent dolgokat: chullin she-na’asu al taharat hakodesh (חולין שנעשו על טהרת הקודש), vagyis profán étel, amelyet a szent dolgok tisztasági szintjén kezelnek.

Ilyenkor azt gondolhatnánk, hogy a tisztátalan ember nem vághat. A Talmud válasza: vághat, ha nem ér hozzá az állathoz. Erre szolgálhat egy hosszú kés. Valódi áldozati állatnál, kodashim (קדשים) esetén azonban eleve nem engednénk ezt, mert tartanánk attól, hogy mégis hozzáér.

Ha mégis levágta, és biztosan állítja, hogy nem érintette meg, a vágás bedieved (בדיעבד) kóser lehet. Ha pedig ő már nincs jelen, de mások látták, hogy nem ért hozzá, a tanúk megfigyelése is elég lehet.

Miért nem mindegy, milyen tisztátalanságról beszélünk?

A végén Köves Slomó rabbi a tumah (טומאה), a rituális tisztátalanság fokozataival magyarázta tovább az esetet. Egy csúszómászó, például egér, av hatumah (אב הטומאה), a tisztátalanság atyja. Aki hozzáér, rishon le-tumah (ראשון לטומאה), első fokú tisztátalanná válik. A következő fok a sheni le-tumah (שני לטומאה).

A halott azonban magasabb kategória: avi avot hatumah (אבי אבות הטומאה), a tisztátalanság atyjának atyja. A gond az, hogy fém esetében érvényes a cherev harei hu kechalal (חרב הרי הוא כחלל) elve: a kard, illetve fémeszköz úgy viszi tovább a halotti tisztátalanságot, hogy nem csökken a fokozat. Ezért ha egy halotti tisztátalan ember fémkéssel vágna, a kés maga is súlyos tisztátalansági közvetítővé válna.

Erre két megoldás hangzott el: vagy nem halotti, hanem csúszómászótól eredő tisztátalanságról van szó; vagy halotti tisztátalanságról, de nem fémkéssel, hanem például nádszállal, üveggel vagy éles kővel történik a vágás.

Az elhangzott példák röviden

• Menachot befejezése és a Chullin traktátus megkezdése.
• Női sakter elvi lehetősége és a gyakorlatban hiányzó női sakterek.
• Falusi asszonyok, akik csirkét vágnak.
• András kecskéje és báránya a temurah (תמורה) példájában.
• Pisti, Dávid és András értékének felajánlása az Arakhin (ערכין) kapcsán.
• Harei zu (הרי זו) és harei alai (הרי עלי): konkrét állat vagy személyes kötelezettség felajánlása.
• Tisztátalan ember hosszú késsel végzett vágása.
• Profán hús szent tisztasági szinten kezelve: chullin she-na’asu al taharat hakodesh (חולין שנעשו על טהרת הקודש).
• Egér mint csúszómászó okozta tisztátalanság példája.
• Halotti tisztátalanság és a fémkés problémája.
• Nád, üveg vagy éles kő mint lehetséges vágóeszköz.

—————————————————-

Mönáchot (Lisztáldozatok) – מְנָחוֹת
A különféle ételáldozatok törvényei. Ebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra a cicit, a szemlélőrojtokra, és a töfilin, az imaszíjakra vonatkozó törvények. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 110 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud