Böchorot 21 – Napi Talmud 2469: Elsőszülött vagy áldozat: kihez hasonlít az állattized?

  • Ez az esemény elmúlt.

Böchorot 21 – Napi Talmud 2469: Elsőszülött vagy áldozat: kihez hasonlít az állattized?

  

Cimkék:   

Elsőszülött vagy áldozat: kihez hasonlít az állattized?

Lehet-e egy éven belül tíz leszármazottja egy kecskének, ha közben a kölykei elvetéltek? Bekerülhet-e a tizedelés karámjába egy néhány napos kis állat, amelyet még nem lehet bemutatni? És mit jelent az, ha az eladó egy szót sem szól arról, hogy az állat ellett-e már? Köves Slomó rabbi a Böchorot (בכורות) huszonegyedik lapján négy magyarázatot vett sorra egy brájta (ברייתא) vitájához, majd a kecskék után az eladó hallgatásához jutott. A közös kérdés: meddig következtethetünk arra, ami nem látszik, egy szabályból, egy hasonlóságból vagy egy elhallgatásból?

Mi a különbség a két vélemény között?

Az előző lapon idézett brájta szerint ha egy kecske három kiskecskét ellett, és azok is hármat-hármat, a kölykök és az unokák egy éven belül megszületnek, és mind egy karámba kerülnek a tizedeléskor. Rabbi Shimon (רבי שמעון) erre rátett még egyet: ő látott olyan kecskét, amelynek egy éven belül tizednyi, azaz tíz leszármazottja lett.

A Gemara (גמרא) most azt kérdezi, mi a különbség a brájta első véleménye, a tanna kamma (תנא קמא) és Rabbi Shimon között.

Az első válasz Ze’eiri (זעירי) mondásán múlik: ha egy állat elvetél, legalább egy hónapig nem enged magához hímet. Köves Slomó rabbi kiszámolta: ha a kölykök a hatodik hónap végén vetélnek, a tanna kamma szerint kell egy hónap pihenő, majd öt hónap vemhesség, így legkorábban a tizenkettedik hónap utolsó napján ellenek. Rabbi Shimon nem fogadja el Ze’eirit, szerinte nem kell várni, és a kölykök az év vége előtt megszülethetnek.

Lehet-e rövidebb a vemhesség?

Mások szerint Ze’eirit mindketten elfogadják. A vita arról szól, hogy a vemhesség feltétlenül teljes öt hónap-e. Van, aki szerint kevesebb is lehet: elég, ha az ötödik hónap már megkezdődött.

A tanna kamma szerint ilyen nincs, ezért legkorábban a tizenkettedik hónap legvégén ellenek a kecskék. Rabbi Shimon szerint létezik ilyen, tehát az év vége előtt is megtörténhet.

Egésznek számít-e a nap egy része?

A harmadik magyarázat szerint mindenki egyetért abban, hogy rövidebb vemhesség nincs. A vitát a miktzat hayom kekulo (מקצת היום ככולו) elve dönti el: a nap egy része olyan-e, mint az egész nap.

A tanna kamma szerint nem, ezért az utolsó napot is ki kell tölteni, és az ellés legkorábban a tizenkettedik hónap legvégére esik. Rabbi Shimon szerint a nap egy része már egész napnak számít, így a kölykök még a tizenkettedik hónap utolsó napjának vége előtt megszülethetnek.

Bekerülhet-e a karámba a nyolc napnál fiatalabb állat?

A negyedik lehetőség szerint abban is egyetértenek, hogy a nap egy része egésznek számít. A kérdés az, hogy az utolsó napokban született unokák bekerülnek-e a karámba, bár még nem nyolcnaposak. Egy állat általában nyolcnapos korában válik alkalmassá az áldozatra, ez a mechusar zeman (מחוסר זמן), az idő előtti állat kérdése.

A tanna kamma szerint az ilyen állat nem kerül be a karámba, ezért az év végén született unokák nem számítanak. Rabbi Shimon szerint bekerül, mert a túl fiatal kor csak az áldozatoknál probléma, az állattizedelésnél nem.

Rabbi Shimon ben Yehuda (רבי שמעון בן יהודה) Rabbi Shimon nevében tanította: az állattized olyan, mint az elsőszülött, a bechor (בכור). Az elsőszülöttnek nyolcnapos kora előtt is megvan a szentsége, csak bemutatni nem lehet addig. Az állattized ugyanígy nyolcnapos kora előtt is állattized, és csak a bemutatása várat magára.

Négy dolog, amely az elsőszülötthöz köti

De miért az elsőszülötthöz hasonlítjuk, és miért nem az áldozati állatokhoz? Azok alapján ugyanis azt mondanánk, hogy az állattized sem szentelhető meg nyolcnapos kora előtt.

A Gemara négy szóban foglalja össze a hasonlóságot: go’el, mum, temurat, achilah (גואל מום תמורת אכילה).

  • Kiváltás: az áldozati állatot, ha hiba keletkezik rajta, kiváltják, és másikat mutatnak be helyette. Az elsőszülöttet és az állattizedet nem lehet kiváltani, magát az állatot kell megenni.
  • Testi hiba: a mum (מום) a megszentelés előtt megakadályozza, hogy egy áldozati állat szentté váljon. Az elsőszülött és az állattized a hibával is szentté válik.
  • Csere: a temurah (תמורה), az állat szabálytalan cseréje az áldozati állatoknál mindkét állatot szentté teszi, és mindkettőt be kell mutatni. Az elsőszülöttnél és az állattizednél a csereállat is szentté válik, de csak az eredetit kell bemutatni.
  • Fogyasztás: a sérült elsőszülött és állattized kiváltás nélkül megehető, az áldozati állatot ki kell váltani.

Négy dolog, amely az áldozatokhoz köti

A Gemara azonban megfordítja az érvet: van négy másik szempont, amelyben az állattized éppen az áldozatokhoz hasonlít: zachar, kadosh, bematanot, pashut (זכר קדוש במתנות פשוט).

  • Nem kell hímnek lennie, szemben az elsőszülöttel.
  • Nem válik magától szentté, csak a kiválasztás révén.
  • Nem ajándék a kohennek.
  • Nem csak az elsőszülöttre vonatkozik, bármilyen állatból lehet állattized.

Logikai úton tehát nem állítható, hogy az állattized jobban hasonlít az elsőszülötthöz. Rabbi Shimon valójában azért kapcsolja össze őket, mert a Tóra mindkettőnél ugyanazt a szót használja: a ha’avarah (העברה), az áthaladás szavát. Az állattizednél minden állatról beszél, amely átmegy a bot alatt, az elsőszülöttnél pedig így szól: veha’avarta kol peter rechem (והעברת כל פטר רחם), add át minden első szülöttjét az Örökkévalónak.

Hogyan ismerjük fel a tinufot?

A Misna (משנה) a vetélésről is beszélt, amelyet tinuf (טינוף), azaz piszok néven említ: az embrió még annyira pici, hogy úgy tűnik, csak egy kis szennyeződés jött ki az állatból. De hogyan lehet ezt felismerni?

  • Rava (רבא) szerint a pásztorok szavával: megállt a méhe. Ránézésre látszik, hogy ez ilyen vetélés.
  • Shmuel (שמואל) szerint vérrögökről van szó, amelyek kijönnek az állatból.

A szöveg azt is mondja, hogy meg kell mutatni egy bölcsnek. De honnan tudná ezt egy bölcs? Rav Pappa (רב פפא) válasza: olyan bölcsről van szó, aki egyben pásztor is, tehát szakmai hozzáértése is van.

Negyven nap és harminc nap

Egy nőnél akkor számít vetélésnek, ha az embrió legalább negyvennapos volt, mert addig még nem fejlődött ki. Rav Chisda (רב חסדא) azt kérdezte: mennyi ez az időszak egy állatnál?

Rav Pappa felvetette, hogy erre Ze’eiri mondása ad választ: a tinuf nem lehet kevesebb harminc napnál. De nem ezt jelentette a mondás. Ze’eiri arról beszélt, hogy a vetélés után legalább harminc napig nem engedi magához a hímet a nőstény. Rav Chisda kérdésére a Gemara nem ad végleges választ.

Zsidótól vett állat: mit jelent a hallgatás?

A Misna arról szólt, ha valaki nem zsidótól vesz állatot, és nem tudja, volt-e már első kölyke. Mi a helyzet, ha zsidótól veszi, és az eladó nem mond erről semmit? Három vélemény hangzik el.

  • Rav (רב) szerint ha az állat már ellett volna, az eladó biztosan dicsekedett volna vele, hiszen ez emeli az értékét: nem kell majd foglalkozni az elsőszülöttel. Az állat tehát még nem ellett, a kölyke biztosan elsőszülött.
  • Shmuel szerint ez safek (ספק), kétséges eset. Lehet, hogy ellett, lehet, hogy nem. Az eladó azért hallgatott, mert azt hitte, a vevő húsállatnak veszi, és úgyis levágja.
  • Rabbi Yochanan (רבי יוחנן) szerint a kölyök biztosan chullin (חולין), azaz nem szent, mert az állatnak már volt első kölyke. Ha még nem ellett volna, az eladó figyelmeztette volna a vevőt, mert nem akarná, hogy bűnbe essen.

Az eladó dolga vagy a vevőé?

Rabbi Yochanan mellett szól egy másik téma. Tilos egy napon levágni az anyaállatot és a kicsinyét. Évente négy olyan nap van, az ünnepek előtti napok, amikor mindenki állatot vág. Ha ilyenkor veszek egy állatot, és az eladó nem szólt, hogy az anyját ma vágják le, nyugodtan levághatom. Az eladó ugyanis bizonyára szólt volna, hogy megóvjon a vétektől.

Úgy tűnik, ez cáfolja Rav és Shmuel véleményét. A Gemara szerint azonban a két eset különbözik. Az anyaállat vágásánál az eladón múlik a dolog: az ő kötelessége tudatni a vevővel, mi a helyzet. Az elsőszülöttnél viszont a vevőn áll a dolog: ha nem kérdez rá, az eladó magától nem biztos, hogy szól. Az előadás itt, ennél a különbségtételnél zárult.

Az előadásban elhangzott példák

  • Három kiskecske, mind hármat ellik: gyerekek és unokák egy karámban.
  • Rabbi Shimon kecskéje, amelynek egy éven belül tizednyi leszármazottja lett.
  • A hatodik hónap végén vetélő kecske számítása.
  • Egy hónap pihenő a vetélés után Ze’eiri szerint.
  • Öt hónap vemhesség és a megkezdett ötödik hónap.
  • A nap egy része mint egész nap, a tizenkettedik hónap utolsó napján.
  • A nyolc napnál fiatalabb unokák a karámban.
  • Az elsőszülött szentsége nyolcnapos kora előtt.
  • Kiváltás, testi hiba, csere és fogyasztás: négy hasonlóság.
  • Hím, szentté válás, a kohen ajándéka, bármilyen állat: négy ellenérv.
  • A bot alatt átmenő állat és a kiváltandó első szülött.
  • Piszoknak tűnő apró embrió.
  • A pásztorok mondása: megállt a méhe.
  • Vérrögök Shmuel szerint.
  • A bölcs, aki egyben pásztor.
  • Negyvennapos embrió a nőnél, harminc nap az állatnál.
  • Az eladó, aki dicsekedne, hogy az állat már ellett.
  • A vevő, akiről az eladó azt hiszi, hogy húsállatnak veszi.
  • Az eladó, aki figyelmeztetne, hogy a vevő ne essen bűnbe.
  • Az ünnep előtti négy nap, az anyaállat és a kicsinye levágása.

Böchorot (Elsőszülöttek) – בכורות
Az állati elsőszülötteket és azok esetleges hibáit tárgyaló törvények; ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra az elsőszülött fiú gyermekekre vonatkozó törvények, valamint az állattizedre vonatkozó előírások. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 61 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036