Böchorot 17 – Napi Talmud 2465: A tiszta pedigré és a pontos mérés határai

  • Ez az esemény elmúlt.

Böchorot 17 – Napi Talmud 2465: A tiszta pedigré és a pontos mérés határai

  

Cimkék:   

A tiszta pedigré és a pontos mérés határai

Ha egy anyajuh kecskeszerű bárányt ellik, elsőszülöttnek számít-e a kölyke? És ha a kecskéből egyszer bárány lett, aztán ismét kecske, vajon „visszatért-e” az eredeti fajtájához? Hihetnek-e a bölcsek a kecskéknek, ha családfát hoznak magukkal a Szentélybe, és miért nem szőlő igazán az a szőlő, amelyet fügefára futtattak fel? Köves Slomó rabbi a Böchorot (בכורות) tizenhetedik lapján előbb a „mutáns” állatok szabályait járta körül, majd egy új Misnával egy régi filozófiai kérdéshez érkezett: történhet-e két dolog pontosan egyszerre, és ha igen, képes-e az ember ezt le is mérni?

Kecskét ellett a bárány

Az előző Misna (משנה) szerint ha egy bárány kecskeszerű állatot ellett, vagy egy kecske bárányszerűt, a kölyök mentes az elsőszülött, a bechor (בכור) kötelezettsége alól. Köves Slomó rabbi úgy fogalmazott: ez egy tipikus mutáns, amelyre nem vonatkozik az elsőszülöttség. Ha azonban a kölyökön van valamennyi ismertetőjel az anyjából, a Misna szerint köteles.

Rav Oshaya (רב אושעיא) Nehardeából egy brájtát (ברייתא) hozott magával: Rabbi Meir (רבי מאיר) az ilyen állatot kötelezi, a bölcsek felmentik. De mire kötelezi? Rav Oshaya azt kérte Rabbától (רבה), hogy kérdezze meg Rav Hunától (רב הונא).

Elsőszülöttség vagy első nyírás?

Az elsőszülöttség nem lehet, hiszen a Tóra így fogalmaz: „de az ökör elsőszülöttje, a bárány elsőszülöttje, a kecske elsőszülöttje”. Ebből tanultuk, hogy az elsőszülöttnek olyannak kell lennie, mint az anyaállat, és ezzel Rabbi Meir is egyetért.

Akkor talán az első nyírásról van szó, amelyet a kohennek kell adni? Ez sem lehet. A tanítás szerint a kemény gyapjú mentes az első nyírás kötelezettsége alól, hiszen a vers úgy szól: „bárányaim gyapjából melegedjen”. A bárány által ellett kecskeszerű állatnak pedig nyilvánvalóan nincs jó, melegítő gyapja.

Számít-e az apa?

A következő javaslat: az apaállat volt kecske, és a kérdés az, hogy a „tilos őt és a fiát egy napon levágni” tilalma csak az anyára vonatkozik-e, vagy az apára is. Rabbi Meir az apát is figyelembe veszi, a bölcsek nem.

A Gemara (גמרא) ezt elveti: ha erről szólna a vita, miért egy keverékállatról vitatkoznának? Egy hétköznapi esetben is feltehető volna a kérdés, hogy tilos-e az apaállattal egy napon levágni a kölykét.

A több nemzedékes mutáns

A válasz: többnemzedékes mutánsról van szó. Egy bárányról, amelynek az anyja is bárány, de a nagyanyja kecske volt. Rabbi Meir az anyát nézi, és ahhoz képest ez nem mutáns; a bölcsek a nagyanyához mérik, és ahhoz képest az.

Egy másik magyarázat szerint a bárány anyja kecske, a nagyanyja bárány. Rabbi Meir úgy látja, két nemzedék után „visszatért a bárányság”, ezért nem mutáns; a bölcsek az anyját nézik, és ahhoz képest mutáns.

Rav Ashi (רב אשי) szerint egyszerű mutánsról van szó, amelyen van valamennyi ismertetőjel az anyjából. A felmentő bölcsek itt Rabbi Shimon (רבי שמעון) véleményét követik, aki szerint ez kevés: a fejének és a teste nagyobb részének kell az anyjára hasonlítania.

Családfa a Szentélyben

Köves Slomó rabbi kiemelte: Rabbi Meir is elismeri, hogy van eset, amikor teljesen tiszta pedigré kell. Ez az újholdi kecskeáldozat, a se’ir shel Rosh Chodesh (שעיר של ראש חודש), amely bűnáldozat. A Tóra „egy kecskebakot” ír, és az „egy” azt jelenti: különleges, a teremtés óta teljesen tiszta pedigréjű állatot. Hogy ezt hogyan ellenőrizték? A rabbi tréfásan felvetette, hogy a kecskék családfát vittek magukkal.

A Gemara megkérdezi, miért kell ehhez ez a vers, ha egy másik is erről szól, amely bármely felajánlásra vonatkozik: shor o kesev (שור או כשב), ha bika vagy bárány születik, hét napig az anyja mellett legyen, a nyolcadik naptól feláldozható. A bölcsek ebből tanulják, hogy az áldozati állat nem lehet keverék és nem lehet mutáns. Mindkét vers kell: az egyikből tudjuk, hogy az önkéntes áldozatoknál is tiszta pedigré kell, nem csak a kötelezőknél; a másikból, hogy az sem tiszta pedigré, amely útközben letért, majd visszatért.

Egy résztvevő itt szólt közbe: az ökör kiherélt bika, a versben tehát bika születéséről van szó. A rabbi igazat adott neki.

Gyapjú, len és a fügefára futtatott szőlő

A szabály más területeken is visszatér. A sha’atnez (שעטנז) tilalma a len és a gyapjú keverésére vonatkozik. Ha a gyapjú egy olyan „identitásválságú család” sarjától származik, amely volt bárány, aztán kecske, aztán megint bárány, az nem igazi gyapjú. Ahogy a len örök idők óta len, úgy a gyapjúnak is örök idők óta gyapjúnak kell lennie.

Ugyanezért az ilyen gyapjú nem alkalmas a tzitzit (ציצית) kék bíborszálára sem, mert a parancs közvetlenül a sha’atnez után áll. És az ilyen gyapjúból készült ruha poklosság, lepra folt miatt sem válhat tisztátalanná, hiszen a Tóra ott is együtt említi a len- és a gyapjúruhát.

Rav Ashi tovább vitte a gondolatot: a fügefára futtatott szőlő bora sem alkalmas az áldozat melletti italáldozatra, mert ha az áldozati állatnak tiszta pedigréjűnek kell lennie, a bornak is. Az ellenvetés: akkor a cserjére futtatott len sem tiszta len, és az egész építmény összeomlik. A válasz: a fügefára futtatott szőlő szaga megváltozik, a cserjére futtatott lené nem.

Egy résztvevő kérdésére Köves Slomó rabbi elmondta: a vitának nincs nagy halachikus jelentősége, mert a bölcsek szerint minden mutáns mentes. Csak az a kérdés, Rabbi Meir egyedi véleménye milyen családfára gondolt. A gondolatkísérlet azonban így is megérte.

Két fej egyszerre

Az új Misna egy anyajuhról szól, amely először ellik, és két hím bárányt szül. Ha a két fej egyszerre jön ki, Rabbi Yosei HaGelili (רבי יוסי הגלילי) szerint mindkettő elsőszülött, és mindkettő a kohené. A Tóra is erre utal, amikor többes számban beszél az Örökkévalónak járó hímekről. A bölcsek szerint ilyen nincs, a kettő nem születhet egyszerre: az egyik a kohené, a másik a gazdáé.

De melyik? Rabbi Tarfon (רבי טרפון) úgy tartja, hogy a kohen választ, Rabbi Akiva (רבי עקיבא) pedig azt mondja, hogy felbecsülik. Köves Slomó rabbi ezt elsőre úgy értenénk, hogy kihívnak egy értékbecslő céget; a Talmud később tisztázza, mi a pontos jelentése. A másikat a gazda addig legelteti, amíg makula nem keletkezik rajta, akkor megeheti, de az aprólékot, a lapockát, az állkapcsot és a gyomrot oda kell adnia a kohennek.

Ha az ikrek egyike elpusztul, az egyik vélemény szerint a kohen és a gazda osztozik a megmaradton. A másik szerint nincs osztozkodás: ha a kohen azt állítja, hogy ez az elsőszülött, rajta van a bizonyítás kötelezettsége. Ha pedig egy fiú és egy lány születik, a kohen nem kap semmit. Köves Slomó rabbi levezetése szerint itt kétféle bizonytalanság van: annak esélye, hogy a fiú született elsőként, legfeljebb ötven százalék, ezért a kohen semmit sem követelhet.

Történhet-e két dolog pontosan egyszerre?

A Misna egy komoly filozófiai problémát vet fel, az efshar letzamtzem (אפשר לצמצם) kérdését. A rabbi két kérdésre bontotta: létezhet-e két pontosan egyforma dolog, illetve történhet-e két dolog pontosan egyszerre; és ha igen, van-e eszközünk, amellyel ezt le tudjuk mérni.

Egy résztvevő a fizikára hivatkozott: vannak részecskék, amelyek párban, valóban egyszerre jönnek létre, bár ellentétes tulajdonságokkal. Köves Slomó rabbi úgy látja, a bölcsek nem a fizika törvényeiről beszélnek, hanem arról, hogy a természetben előfordul-e ilyen. Rabbi Yosei HaGelili szerint az Örökkévaló létre tud hozni két dolgot egyszerre, és ha egy ember tudatosan akarja, ő is. A bölcsek szerint a természetben ilyen nem történik, de nyitott kérdés, hogy az ember szándékosan létrehozhat-e, illetve lemérhet-e két pontosan egyforma dolgot.

Négy próba a pontosságra

Az első érv az oltár közepén húzódó piros vonal: egyes áldozatok vérét fölé, másokét alá kellett hinteni. Ha az ember nem tudja pontosan a közepére húzni, a közvetlenül fölé hintett vér valójában az alsó félre kerülhet. A válasz: a vonal vastag, és mindenképp fölé vagy alá hintik, így ebből nem lehet bizonyítani.

A második érv a Szentély eszközeinek pontos méretei. A válasz: a Tóra azt mondja, csináld, ahogy tudod, és az Örökkévaló elfogadja. Ezt a Krónikák könyvéből idézett vers is mutatja: mindent, ami az Örökkévaló kezéből írva van, bölcsességként adott a formák kidolgozására.

A harmadik érv a tisztátalanná vált cserépsütő. Ha széttörik, és egyik darabja nagyobb, az tisztátalan marad. Ha két pontosan egyforma darabra törik, mindkettő tisztátalan, mert nem lehet tudni, melyik a nagyobb. A válasz: a cserépedény törésfelülete egyenetlen, ezért ott valóban nem lehet pontosan mérni, máshol talán igen.

A negyedik érv az eglah arufah (עגלה ערופה) szertartása. Ha holttestet találnak, az ahhoz legközelebb eső város bölcsei borjút hoznak. Mi a teendő, ha a holttest Békéscsaba és Debrecen között, az autópályán lemérve pontosan félúton fekszik? Rabbi Eliezer (רבי אליעזר) szerint mindkét város hoz egyet. Köves Slomó rabbi magyarázatában ebben két állítás rejlik: az ember le tud mérni pontosan, és a Tóra „közeli városa” nem feltétlenül egyes szám, két város is lehet közel.

A kérdésre egyelőre nincs válasz, a folytatás a következő napra maradt. A lap tanulsága: a bölcsek szerint a természetben nem történik meg két dolog pontosan egyszerre, de hogy az ember létrehozhat-e és lemérhet-e ilyet, az még nyitott kérdés.

Az előadásban elhangzott példák

  • Kecskeszerű kölyköt ellő bárány és bárányszerűt ellő kecske.
  • Rav Oshaya brájtája Nehardeából.
  • Az ökör, a bárány és a kecske elsőszülöttje.
  • A melegítő és a kemény gyapjú.
  • A kecske apaállat és az egynapi levágás tilalma.
  • Bárány-bárány-kecske és bárány-kecske-bárány nemzedékek.
  • A „visszatért bárányság”.
  • Az újholdi kecskeáldozat tiszta pedigréje.
  • A kecskék családfája a Szentélyben.
  • Az ökör és a bika különbsége.
  • Az „identitásválságú” állat gyapja és a sha’atnez.
  • A tzitzit kék bíborszála és a lepra folt a ruhán.
  • Fügefára futtatott szőlő és cserjére futtatott len.
  • A gondolatkísérlet, amely halachikus jelentőség nélkül is megérte.
  • Két bárányfej egyszerre a világra.
  • Az értékbecslő cég.
  • A legelő bárány a makula megjelenéséig.
  • Lapocka, állkapocs és gyomor a kohennek.
  • Fiú- és lányiker, ötven százalék alatti esély.
  • Párban születő részecskék a fizikában.
  • A vastag piros vonal az oltáron.
  • A Szentély eszközeinek méretei.
  • Két egyforma darabra tört cserépsütő.
  • Holttest pontosan félúton Békéscsaba és Debrecen között.

Böchorot (Elsőszülöttek) – בכורות
Az állati elsőszülötteket és azok esetleges hibáit tárgyaló törvények; ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra az elsőszülött fiú gyermekekre vonatkozó törvények, valamint az állattizedre vonatkozó előírások. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 61 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036