- Ez az esemény elmúlt.
Böchorot 17 – Napi Talmud 2465: A tiszta pedigré és a pontos mérés határai
A tiszta pedigré és a pontos mérés határai
Ha egy anyajuh kecskeszerű bárányt ellik, elsőszülöttnek számít-e a kölyke? És ha a kecskéből egyszer bárány lett, aztán ismét kecske, vajon „visszatért-e” az eredeti fajtájához? Hihetnek-e a bölcsek a kecskéknek, ha családfát hoznak magukkal a Szentélybe, és miért nem szőlő igazán az a szőlő, amelyet fügefára futtattak fel? Köves Slomó rabbi a Böchorot (בכורות) tizenhetedik lapján előbb a „mutáns” állatok szabályait járta körül, majd egy új Misnával egy régi filozófiai kérdéshez érkezett: történhet-e két dolog pontosan egyszerre, és ha igen, képes-e az ember ezt le is mérni?
Kecskét ellett a bárány
Az előző Misna (משנה) szerint ha egy bárány kecskeszerű állatot ellett, vagy egy kecske bárányszerűt, a kölyök mentes az elsőszülött, a bechor (בכור) kötelezettsége alól. Köves Slomó rabbi úgy fogalmazott: ez egy tipikus mutáns, amelyre nem vonatkozik az elsőszülöttség. Ha azonban a kölyökön van valamennyi ismertetőjel az anyjából, a Misna szerint köteles.
Rav Oshaya (רב אושעיא) Nehardeából egy brájtát (ברייתא) hozott magával: Rabbi Meir (רבי מאיר) az ilyen állatot kötelezi, a bölcsek felmentik. De mire kötelezi? Rav Oshaya azt kérte Rabbától (רבה), hogy kérdezze meg Rav Hunától (רב הונא).
Elsőszülöttség vagy első nyírás?
Az elsőszülöttség nem lehet, hiszen a Tóra így fogalmaz: „de az ökör elsőszülöttje, a bárány elsőszülöttje, a kecske elsőszülöttje”. Ebből tanultuk, hogy az elsőszülöttnek olyannak kell lennie, mint az anyaállat, és ezzel Rabbi Meir is egyetért.
Akkor talán az első nyírásról van szó, amelyet a kohennek kell adni? Ez sem lehet. A tanítás szerint a kemény gyapjú mentes az első nyírás kötelezettsége alól, hiszen a vers úgy szól: „bárányaim gyapjából melegedjen”. A bárány által ellett kecskeszerű állatnak pedig nyilvánvalóan nincs jó, melegítő gyapja.
Számít-e az apa?
A következő javaslat: az apaállat volt kecske, és a kérdés az, hogy a „tilos őt és a fiát egy napon levágni” tilalma csak az anyára vonatkozik-e, vagy az apára is. Rabbi Meir az apát is figyelembe veszi, a bölcsek nem.
A Gemara (גמרא) ezt elveti: ha erről szólna a vita, miért egy keverékállatról vitatkoznának? Egy hétköznapi esetben is feltehető volna a kérdés, hogy tilos-e az apaállattal egy napon levágni a kölykét.
A több nemzedékes mutáns
A válasz: többnemzedékes mutánsról van szó. Egy bárányról, amelynek az anyja is bárány, de a nagyanyja kecske volt. Rabbi Meir az anyát nézi, és ahhoz képest ez nem mutáns; a bölcsek a nagyanyához mérik, és ahhoz képest az.
Egy másik magyarázat szerint a bárány anyja kecske, a nagyanyja bárány. Rabbi Meir úgy látja, két nemzedék után „visszatért a bárányság”, ezért nem mutáns; a bölcsek az anyját nézik, és ahhoz képest mutáns.
Rav Ashi (רב אשי) szerint egyszerű mutánsról van szó, amelyen van valamennyi ismertetőjel az anyjából. A felmentő bölcsek itt Rabbi Shimon (רבי שמעון) véleményét követik, aki szerint ez kevés: a fejének és a teste nagyobb részének kell az anyjára hasonlítania.
Családfa a Szentélyben
Köves Slomó rabbi kiemelte: Rabbi Meir is elismeri, hogy van eset, amikor teljesen tiszta pedigré kell. Ez az újholdi kecskeáldozat, a se’ir shel Rosh Chodesh (שעיר של ראש חודש), amely bűnáldozat. A Tóra „egy kecskebakot” ír, és az „egy” azt jelenti: különleges, a teremtés óta teljesen tiszta pedigréjű állatot. Hogy ezt hogyan ellenőrizték? A rabbi tréfásan felvetette, hogy a kecskék családfát vittek magukkal.
A Gemara megkérdezi, miért kell ehhez ez a vers, ha egy másik is erről szól, amely bármely felajánlásra vonatkozik: shor o kesev (שור או כשב), ha bika vagy bárány születik, hét napig az anyja mellett legyen, a nyolcadik naptól feláldozható. A bölcsek ebből tanulják, hogy az áldozati állat nem lehet keverék és nem lehet mutáns. Mindkét vers kell: az egyikből tudjuk, hogy az önkéntes áldozatoknál is tiszta pedigré kell, nem csak a kötelezőknél; a másikból, hogy az sem tiszta pedigré, amely útközben letért, majd visszatért.
Egy résztvevő itt szólt közbe: az ökör kiherélt bika, a versben tehát bika születéséről van szó. A rabbi igazat adott neki.
Gyapjú, len és a fügefára futtatott szőlő
A szabály más területeken is visszatér. A sha’atnez (שעטנז) tilalma a len és a gyapjú keverésére vonatkozik. Ha a gyapjú egy olyan „identitásválságú család” sarjától származik, amely volt bárány, aztán kecske, aztán megint bárány, az nem igazi gyapjú. Ahogy a len örök idők óta len, úgy a gyapjúnak is örök idők óta gyapjúnak kell lennie.
Ugyanezért az ilyen gyapjú nem alkalmas a tzitzit (ציצית) kék bíborszálára sem, mert a parancs közvetlenül a sha’atnez után áll. És az ilyen gyapjúból készült ruha poklosság, lepra folt miatt sem válhat tisztátalanná, hiszen a Tóra ott is együtt említi a len- és a gyapjúruhát.
Rav Ashi tovább vitte a gondolatot: a fügefára futtatott szőlő bora sem alkalmas az áldozat melletti italáldozatra, mert ha az áldozati állatnak tiszta pedigréjűnek kell lennie, a bornak is. Az ellenvetés: akkor a cserjére futtatott len sem tiszta len, és az egész építmény összeomlik. A válasz: a fügefára futtatott szőlő szaga megváltozik, a cserjére futtatott lené nem.
Egy résztvevő kérdésére Köves Slomó rabbi elmondta: a vitának nincs nagy halachikus jelentősége, mert a bölcsek szerint minden mutáns mentes. Csak az a kérdés, Rabbi Meir egyedi véleménye milyen családfára gondolt. A gondolatkísérlet azonban így is megérte.
Két fej egyszerre
Az új Misna egy anyajuhról szól, amely először ellik, és két hím bárányt szül. Ha a két fej egyszerre jön ki, Rabbi Yosei HaGelili (רבי יוסי הגלילי) szerint mindkettő elsőszülött, és mindkettő a kohené. A Tóra is erre utal, amikor többes számban beszél az Örökkévalónak járó hímekről. A bölcsek szerint ilyen nincs, a kettő nem születhet egyszerre: az egyik a kohené, a másik a gazdáé.
De melyik? Rabbi Tarfon (רבי טרפון) úgy tartja, hogy a kohen választ, Rabbi Akiva (רבי עקיבא) pedig azt mondja, hogy felbecsülik. Köves Slomó rabbi ezt elsőre úgy értenénk, hogy kihívnak egy értékbecslő céget; a Talmud később tisztázza, mi a pontos jelentése. A másikat a gazda addig legelteti, amíg makula nem keletkezik rajta, akkor megeheti, de az aprólékot, a lapockát, az állkapcsot és a gyomrot oda kell adnia a kohennek.
Ha az ikrek egyike elpusztul, az egyik vélemény szerint a kohen és a gazda osztozik a megmaradton. A másik szerint nincs osztozkodás: ha a kohen azt állítja, hogy ez az elsőszülött, rajta van a bizonyítás kötelezettsége. Ha pedig egy fiú és egy lány születik, a kohen nem kap semmit. Köves Slomó rabbi levezetése szerint itt kétféle bizonytalanság van: annak esélye, hogy a fiú született elsőként, legfeljebb ötven százalék, ezért a kohen semmit sem követelhet.
Történhet-e két dolog pontosan egyszerre?
A Misna egy komoly filozófiai problémát vet fel, az efshar letzamtzem (אפשר לצמצם) kérdését. A rabbi két kérdésre bontotta: létezhet-e két pontosan egyforma dolog, illetve történhet-e két dolog pontosan egyszerre; és ha igen, van-e eszközünk, amellyel ezt le tudjuk mérni.
Egy résztvevő a fizikára hivatkozott: vannak részecskék, amelyek párban, valóban egyszerre jönnek létre, bár ellentétes tulajdonságokkal. Köves Slomó rabbi úgy látja, a bölcsek nem a fizika törvényeiről beszélnek, hanem arról, hogy a természetben előfordul-e ilyen. Rabbi Yosei HaGelili szerint az Örökkévaló létre tud hozni két dolgot egyszerre, és ha egy ember tudatosan akarja, ő is. A bölcsek szerint a természetben ilyen nem történik, de nyitott kérdés, hogy az ember szándékosan létrehozhat-e, illetve lemérhet-e két pontosan egyforma dolgot.
Négy próba a pontosságra
Az első érv az oltár közepén húzódó piros vonal: egyes áldozatok vérét fölé, másokét alá kellett hinteni. Ha az ember nem tudja pontosan a közepére húzni, a közvetlenül fölé hintett vér valójában az alsó félre kerülhet. A válasz: a vonal vastag, és mindenképp fölé vagy alá hintik, így ebből nem lehet bizonyítani.
A második érv a Szentély eszközeinek pontos méretei. A válasz: a Tóra azt mondja, csináld, ahogy tudod, és az Örökkévaló elfogadja. Ezt a Krónikák könyvéből idézett vers is mutatja: mindent, ami az Örökkévaló kezéből írva van, bölcsességként adott a formák kidolgozására.
A harmadik érv a tisztátalanná vált cserépsütő. Ha széttörik, és egyik darabja nagyobb, az tisztátalan marad. Ha két pontosan egyforma darabra törik, mindkettő tisztátalan, mert nem lehet tudni, melyik a nagyobb. A válasz: a cserépedény törésfelülete egyenetlen, ezért ott valóban nem lehet pontosan mérni, máshol talán igen.
A negyedik érv az eglah arufah (עגלה ערופה) szertartása. Ha holttestet találnak, az ahhoz legközelebb eső város bölcsei borjút hoznak. Mi a teendő, ha a holttest Békéscsaba és Debrecen között, az autópályán lemérve pontosan félúton fekszik? Rabbi Eliezer (רבי אליעזר) szerint mindkét város hoz egyet. Köves Slomó rabbi magyarázatában ebben két állítás rejlik: az ember le tud mérni pontosan, és a Tóra „közeli városa” nem feltétlenül egyes szám, két város is lehet közel.
A kérdésre egyelőre nincs válasz, a folytatás a következő napra maradt. A lap tanulsága: a bölcsek szerint a természetben nem történik meg két dolog pontosan egyszerre, de hogy az ember létrehozhat-e és lemérhet-e ilyet, az még nyitott kérdés.
Az előadásban elhangzott példák
- Kecskeszerű kölyköt ellő bárány és bárányszerűt ellő kecske.
- Rav Oshaya brájtája Nehardeából.
- Az ökör, a bárány és a kecske elsőszülöttje.
- A melegítő és a kemény gyapjú.
- A kecske apaállat és az egynapi levágás tilalma.
- Bárány-bárány-kecske és bárány-kecske-bárány nemzedékek.
- A „visszatért bárányság”.
- Az újholdi kecskeáldozat tiszta pedigréje.
- A kecskék családfája a Szentélyben.
- Az ökör és a bika különbsége.
- Az „identitásválságú” állat gyapja és a sha’atnez.
- A tzitzit kék bíborszála és a lepra folt a ruhán.
- Fügefára futtatott szőlő és cserjére futtatott len.
- A gondolatkísérlet, amely halachikus jelentőség nélkül is megérte.
- Két bárányfej egyszerre a világra.
- Az értékbecslő cég.
- A legelő bárány a makula megjelenéséig.
- Lapocka, állkapocs és gyomor a kohennek.
- Fiú- és lányiker, ötven százalék alatti esély.
- Párban születő részecskék a fizikában.
- A vastag piros vonal az oltáron.
- A Szentély eszközeinek méretei.
- Két egyforma darabra tört cserépsütő.
- Holttest pontosan félúton Békéscsaba és Debrecen között.
Böchorot (Elsőszülöttek) – בכורות
Az állati elsőszülötteket és azok esetleges hibáit tárgyaló törvények; ugyanebben a traktátusban kerülnek megtárgyalásra az elsőszülött fiú gyermekekre vonatkozó törvények, valamint az állattizedre vonatkozó előírások. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 61 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud




