Cimkék: Ávodá Zárá  podcast  sáska

„Sáskasült és válólevelek: Amikor a rabbinikus engedmények határát feszegetjük”

A mai tanulásban egészen szokatlan példákon keresztül vizsgáltuk a rabbinikus döntések határát. Vajon kóser-e a nagyfejű sáska? Számít-e, ha egy válólevélben csak annyi áll: „ha meghalok”? Tisztátalanná tesz-e valaki mást, ha ő maga épp egy halottat érintett? És mit kezdünk a közterületi tisztátalanság kétes eseteivel? A diskurzus központi alakja Rebi Jehuda (רבי יהודה), aki bizonyos tilalmak feloldásával kivívta a „József az engedékeny” (יוסף שריא) gúnynevet. A mai szugja arról szól, meddig mehet el egy rabbinikus vezető az engedményekben anélkül, hogy tekintélye csorbulna – és milyen szigorú logikával vitatták meg a bölcsek még a legaprólékosabb részleteket is.

A pogányok olajának feloldása és a „díszrabbi” félelme

Rebi Jehuda bét dinje feloldotta a pogányok olajának tilalmát, de vonakodott a kenyér tilalmát is eltörölni. Tanítványa rámutatott: ez csak a második engedmény lenne, így nem kellene attól tartania, hogy „engékeny rabbiként” csúfolják. Rebi Jehuda azonban elárulta, hogy már korábban is hozott egy megengedő döntést – a válólevél feltételes érvényességének kérdésében –, így az olaj lett a második, és a kenyér a harmadik lett volna.

A feltételes válólevél dilemmája

A szugja hosszan elemzi a „ha meghalok” (אם אמות) formulát egy getben.

• Ha valaki azt mondja: „Ez legyen a válóleveled azzal a feltétellel, hogy meghalok”, akkor halála után a válás visszamenőleg érvényes.
• Ha azt mondja: „Ez legyen a válóleveled, amikor meghalok”, akkor a get érvénytelen, mert halott ember nem válhat el.
• A kérdés: mit jelent a puszta „ha”? Rebi Jehuda szerint a benne lévő dátum bizonyítja, hogy a szándék a visszamenőleges érvényesség volt, így a válás hatályos. A bölcsek azonban úgy vélték, hogy a „ha” egyenértékű az „amikor”-ral, tehát a get érvénytelen.

A kósersáska vitája

A Tóra négy kóser sáskafajtát sorol fel: Arbé (אַרְבֶּה), Szalám (סָלְעָם), Chargol (חַרְגּוֹל) és Chagav (חָגָב). A kérdés: csak ez a négy fajta kóser, vagy minden olyan sáska is, amely rendelkezik a közös jegyekkel (négy láb, négy szárny, testet fedő szárnyak, és ugróláb)?

• Sushiva: nagyfejű sáska. A kérdés: az eltérő fejforma kizárja-e a kóserságot?
• Susbil: olyan sáska, amelynek szárnya csak méréssel bizonyíthatóan fedi a testet, de első pillantásra nem.

Rebi Jossi ben Jozér (רבי יוסי בן יועזר) megengedő volt, és kóserságnak minősítette a vitatott fajtát. A jemeni zsidók ma is fogyasztanak sáskát, mivel náluk folyamatos volt a hagyomány; más közösségekben azonban megszakadt, így tilos.

A szentély vágóhídi folyadékai

A szentélyben az áldozati állatok véréből és vízből álló folyadék gyűlt össze. Vita volt arról, hogy ez tisztátalan-e:

• Egyes vélemények szerint a folyadékok tisztátalansága eleve csak rabbinikus rendelet volt, és a Szentélyben nem érvényesítették.
• Mások szerint maguk a folyadékok tisztátalanok, de csak rabbinikus döntés tette volna őket fertőzővé; ezt viszont a Szentélyben nem alkalmazták.

A halott érintésének kérdése

A Tóra szerint, aki halottat érint, hét napig tisztátalan. Aki pedig megérinti azt, aki a halottat érintette, az estig tisztátalan. A rabbik szigorítottak: akkor is hét napig tisztátalanná tették a másodikat, ha az első már nem érintette a halottat. Rebi Jossi ben Jozér azonban visszaállította a tórai szabályt: csak egy napig tisztátalan. Ezért tartották őt engedékenynek.

A közterületi kétes tisztátalanság

A szafek tumá (ספק טומאה) törvénye szerint:

• Magánterületen a kétes tisztátalanság tisztátalannak számít.
• Közterületen tisztának.
  Ezt a szabályt Rebi Jossi nyilvánosságra hozta, és még a határokat is kijelölte, hogy pontosan tudják, hol érvényes. A bölcsek szerint jobb lett volna, ha a nép nem ismeri a különbséget, nehogy félreértsék a szabályt.

Példák, amelyek elhangzottak

• A „ha meghalok” formulájú get és annak jogi dilemmái.
• A jemeni zsidók sáskaevési szokásai.
• A nagyfejű (Sushiva) és a szárnyfedésben hiányos (Susbil) sáska vitája.
• A szentély vágóhídi folyadékának tisztasági státusza.
• A halott érintése és a másodlagos tisztátalanság időtartama.
• A Klauzál tér példája, mint közterületi kétes tisztátalanság.

—————————————————-

Ávodá Zárá (Bálványimádás) – עבודה זרה

A bálványimádás tilalmának törvényei: hogyan kell elkerülni a bálványszobrokat, a bálványok jeleit és jelképeit, illetve miképpen tartsuk magunkat távol ünnepeiktől. E traktátusban kerülnek megtárgyalásra a zsidók és pogányok közötti tiltott kapcsolatok törvényei, melyek részben a bálványimádás tilalmával (mint pl. a jéjn neszech, a bálványoknak felajánlott nem-zsidók által készített bor), részben más előírásokkal (mint pl. a kásrut és a nem-zsidókkal való érintkezést korlátozó óvatossági rendszabályokkal) állnak összefüggésben. Ennek a traktátusnak a terjedelme: a Babilóniai Talmudban 76 lap.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #sáska