- This event has passed.
Svuot 8 – Napi Talmud 1951: Mi történik, ha elfelejted, hogy bűnt követtél el – és így halsz meg?
Svuot 8 – Napi Talmud 1951: Mi történik, ha elfelejted, hogy bűnt követtél el – és így halsz meg?
A Talmud a Svuot traktátus nyolcadik lapján tovább boncolgatja a tisztátalanság bűnének különleges eseteit. A kérdés középpontjában az áll: hogyan és mikor nyerhet bűnbocsánatot az, aki tudta, hogy tisztátalan, de elfelejtette, és így ment be a szentélybe vagy evett áldozati húsból – miközben a bűne továbbra sem jutott eszébe? A megoldás a Jom Kipuron bemutatott különleges kecskeáldozat, amelyet a főpap a szentély belső csarnokában hoz. De vajon ez az áldozat valódi feloldozást ad? És mit jelent, ha az illető meghal, mielőtt tudatosulna benne a bűne?
A négyféle tudatállapot és az azokhoz tartozó áldozatok
A Misna négyféle esetet különböztet meg annak függvényében, mit tudott az illető a saját tisztátalanságáról a bűn elkövetése előtt és után:
- Tudta – elfelejtette – újra tudja: változó státuszú áldozat (korban olé veyored).
- Tudta – elfelejtette – máig nem tudja: ideiglenes feloldozás a száir hanichnász (belső kecskeáldozat) által.
- Nem tudta – most tudja: a száir hamesztaleach (külső kecske) oldja fel.
- Soha nem tudta meg: erre az ünnepi és ros hodesi muszáf áldozatok szolgálnak bűnért való engesztelésként.
A “belső kecskeáldozat” szerepe
A főpap által Jom Kipurkor bemutatott belső kecskeáldozat (שָׂעִיר הַנִּכְנָס לִפְנִים) szerepe, hogy átmenetileg oldozza fel azt, aki korábban tudta, hogy tisztátalan, de elfelejtette, és nem is tudatosult benne a bűn a mai napig. Amint megtudja, akkor hoznia kell a megfelelő vétekáldozatot.
A Talmud részletes logikai érveléssel bizonyítja, hogy:
- ez a kecskeáldozat nem a „főbűnök” (pl. bálványimádás, gyilkosság, nemi bűnök) engesztelésére szolgál,
- hanem a szentély meggyalázására tisztátalansággal, melyre külön státuszú áldozat vonatkozik (korban olé veyored).
A szöveg értelmezése és a logikai kizárások
A Tóra kifejezése: „és szerezzen engesztelést a szentélynek Izrael fiainak tisztátalanságaiból, bűneikből és minden vétkük miatt” (Vájikra 16:16) többféleképpen is értelmezhető. A Talmud ezek közül kizárja:
- a szülő nő eseteit (mert nem bűn, csak rituális állapot),
- a leprást (mert az áldozat hozatala már a tisztulás része),
- a nazírt (mert nincs benne vétek, csak fogadalom),
- azokat az eseteket, ahol az ember már tudja, hogy vétkezett, de még nem hozta meg az áldozatot – ezekért ugyanis már nem a Jom Kipur-i áldozat ad engesztelést, hanem a saját korban hozatala.
A legmeggyőzőbb érv: a szövegben a „lakóidesz” („a szentélynek”) kifejezés azt jelzi, hogy a bűn a szentély megszentségtelenítéséről szól, azaz a szent helyre való belépés vagy az áldozati hús tisztátalan elfogyasztása a valódi tárgy.
De miért nem végleges a feloldozás?
A kulcs a szöveg nyelvtani formája: a Tóra nem azt mondja, hogy „bűneikből” (שהם נִטְהֲרוּ מֵעֲוֹנוֹתֵיהֶם), hanem hogy „bűneikért” (עַל חַטֹּאתֵיהֶם). Ez azt jelzi: az áldozat nem törli el a bűnt véglegesen, csak időlegesen felfüggeszti a bűn következményeit.
De mit jelent ez a gyakorlatban?
Mi történik, ha valaki meghal, mielőtt megtudja, hogy vétkezett?
A Talmud két álláspontot tárgyal:
- Egyes vélemények szerint a halál önmagában is hoz engesztelést (mint a kápárá végső formája).
- Más vélemények szerint csak akkor menti fel a túlvilági büntetés alól, ha a Jom Kipur-i kecskeáldozat is bemutattatott.
Ez a halál utáni státusz meghatározása: a nem tudatosult vétek „lóg a levegőben”, amíg a bűnt nem ismeri el az ember. Ha azonban sosem tudta meg, és a Jom Kipur-i kecskeáldozat bemutatásra került, akkor a vétek törlésre kerül a halálával.
Tanulság
A Talmud nemcsak a bűn elkövetésének fizikai vagy erkölcsi tényeit vizsgálja, hanem a tudatállapotok bonyolult belső mechanizmusát is. Mert nemcsak az számít, mit tettél – hanem az is, mikor tudtál róla, és mikor nem. A legmélyebb engeszteléshez pedig nem csak áldozat kell – hanem felismerés is.
—————————————————-
Svuot (Eskük) – שבועות
Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
