Cimkék: Szánhedrin  Babeltornya  majom  MI  Nachumisgamzu  podcast  szodoma

Szánhedrin 109 – Bábel, Szodoma és a bűn kollektív arcai

A Szánhedrin traktátus 109. lapjához érkezve a Talmud Noé nemzedékét és az özönvíz utáni világot követően tovább vizsgálja azon generációkat, amelyek kollektíven érdemelték ki, hogy ne legyen részük az eljövendő világban (olám hábá). Az előadás a bábeli torony építőinek, Szodoma lakóinak és más elátkozott közösségek bűneit és sorsát elemzi részletesen, számos történeten, midráson és bibliai idézeten keresztül.

Bábel tornya – a kollektív lázadás

A Talmud először a Bábel tornyának építőit veszi górcső alá, akikről a Misna úgy tartja, hogy nem lesz részük az eljövendő világban. A fő kérdés, amelyet a rabbinikus hagyomány felvet: mi volt pontosan a bűnük? A különböző vélemények háromféle indítékot különböztetnek meg:

1. Lakhely az égben – Egyesek az eget akarták meghódítani, hogy ott lakjanak, tehát a torony egy spirituális magasságba való fizikai eljutást jelentett számukra.
2. Bálványimádás – Mások célja az volt, hogy a torony tetején bálványt imádjanak.
3. Lázadás Isten ellen – A harmadik csoport nyíltan Isten elleni harcot hirdetett. Azt remélték, hogy a torony csúcsáról az eget ütlegelve, „megnyitják” azt, és uralmuk alá hajtják az isteni világot.

Isten mindhárom csoportot másként büntette:

• Az első csoport tagjait szétszórta a világban.
• A másodiknak a nyelvét keverte össze, így megszűnt a közös nyelv, amely addig egységbe tartotta őket.
• A harmadik csoport tagjait szörnyű módon sújtotta: szellemekké, démonokká (shedim) és mitikus lényekké (lilin) változtatta őket.

A torony sorsa is ennek megfelelően hármas:

• A felső harmad megsemmisült, elégve az égből jövő tűz által.
• Az alsó harmad elsüllyedt a földbe.
• A középső harmad azonban még sokáig megmaradt, és a hagyomány szerint annak a látványa is felejtést okozott.

Nachum Isz Gamzu – a csodaemberek példája

A bábeli történet kapcsán elhangzik egy midrási történet Nachum Isz Gamzuról, aki minden rosszban meglátta a jót („gam zu letová” – „ez is a jóért van”). Amikor a zsidó közösség ajándékot küldött a római császárnak, a csomagot ő vitte. Egy fogadóban azonban a vendéglátók kicserélték az ajándékot homokra. A császár, meglátva a „homokajándékot”, meg akarta öletni Nachumot, ám egy isteni küldött közbelépett, és a homokból csodafegyver vált – épp úgy, mint Ábrahám esetében, amikor a homok karddá, a szalma pedig nyíllá változott. A csoda hatására a császár megbecsüléssel halmozta el Nachumot, míg a fogadósok, akik ugyanezt próbálták eljátszani, megbuktak, és büntetésben részesültek. A történet tanulsága: amit az ember ármánnyal elérni próbál, nem mindig hoz sikert – a valódi csoda mindig az isteni akaratból fakad.

Szodoma – a jólét perverziója

A Talmud ezután Szodoma városának lakóira tér rá. A Misna szerint ők sem részesülnek az eljövendő világban. De mi volt Szodoma fő bűne?

A kommentárok három fő területet emelnek ki:

1. A testükkel vétkeztek – szexuális devianciák, erkölcstelenség, erőszak.
2. A vagyonukkal vétkeztek – az idegeneket kizsákmányolták, a vendéglátást száműzték a kultúrájukból, és minden segítségnyújtás tilos volt.
3. Átkozták Istent – szándékos istenkáromlás.

Szodoma lakói olyan jólétben éltek, hogy a bőség elfordította őket minden erkölcsi alapelvtől. Az írás szerint földjükből aranypor, kenyér és értékes balzsam fakadt – mégis azt mondták: „Minek nekünk vendégek? Csak kifosztanak.” Így tiltották meg a vendéglátást, a jótékonyságot és az irgalmat.

A legismertebb történetek között szerepel:

• A vendégek ruháját letépték, ha valaki meghívta őket egy lakodalomba.
• Ha egy vendég pénzt kapott, mindenki rányomta a nevét a pénzérmére, és a pék megtagadta a kiszolgálását – így az éhen halt, majd visszavették a pénzt a holttesttől.
• Ha valakinek hosszú volt a lába, levágták, hogy illeszkedjen az ágyhoz; ha rövid volt, megnyújtották.
• Ha valaki csak egy hagymát vagy téglát vitt el valakitől, nem lehetett számon kérni, de a közösség így lassan minden vagyonát felemésztette.

Szodoma igazságszolgáltatása is torzult:

• Ha valaki megütötte a társát, és az vérezni kezdett, azt mondták: „Ez jó, spóroltál a vérvételen, fizess!”.
• Ha valaki levágta más szamarának a fülét, azt mondták: „Addig vigyázz rá, míg vissza nem nő”.
• Ábrahám szolgája, Eliezer is megtapasztalta ezt az igazságtalanságot – amikor fejbe verték, és vérezni kezdett, a bíróság ugyanígy próbált „logikázni”, de Eliezer visszaütött a bírónak, és ezzel saját igazságát bizonyította.

A legtragikusabb történet azonban egy szegény lányról szól, aki titokban ételt vitt egy éhező embernek. Amikor kiderült a jótette, Szodoma lakói mézzel kenték be, és a városfalra tették – a méhek pedig élve felfalták. Ez az embertelenség volt az, amely véglegesen kiváltotta Isten haragját, ahogy írva van: „Nagy a Szodoma és Gomora kiáltása.”

A kémek és Kórách nemzedéke

A Talmud végül a Misna további két csoportjára tér rá:

1. A kémek, akiket Mózes küldött Kánaán földjére, hogy derítsék fel azt. Ők a népet elcsüggesztették, és „rossz hírét keltették az országnak” – emiatt meghaltak „járványban az Örökkévaló előtt”, vagyis nemcsak ezen a világon, de a túlvilágon sincs részük az eljövendő világban.
2. Kórách közössége, akik fellázadtak Mózes ellen, és akiket elnyelt a föld. A Talmud szerint az, hogy „elvesztek a közösségből”, nemcsak fizikai pusztulást jelent, hanem azt is, hogy a túlvilágon sincs helyük.

Záró gondolat

A Szánhedrin 109. lapja kollektív nemzedékek bűnein keresztül mutatja meg, hogy a társadalmi igazságtalanság, az istenellenes lázadás, a bálványimádás és a szociális érzéketlenség egyaránt lehetnek olyan vétkek, amelyek miatt az eljövendő világban való részvétel lehetetlenné válik. Köves Slomó rabbi kiemeli: a bőség, ha nincs erkölcsi kontroll alatt, könnyen elvezethet az erkölcsi összeomláshoz – ahogy ez történt Noé nemzedékénél, Szodománál vagy a bábeli generációnál is.

—————————————————-

Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין

A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #Nachumisgamzu #Babeltornya #majom #szodoma