Cimkék: Szánhedrin  podcast

A szentélyben való szolgálat és a tiltott állapotok

A Szánhedrin traktátus 84-es lapján a Talmud három olyan állapotot tárgyal, amelyekben a kohanitáknak tilos a szentélyben szolgálni, de ezért nem jár halálbüntetés. Ezek közé tartozik, ha valaki körülmetéletlen, ha gyászolóként szolgál, vagy ha ülve végzi a szentélybeli munkát. Ezeknek a tilalmaknak az alapját a Tóra és a próféták szövegeiből vezetik le, de mivel ezek nem egyértelmű halálbüntetéssel járó parancsolatok, az égi büntetés helyett csak tiltásként értelmezik őket.

A testi hibával rendelkező kohanita szolgálata esetében azonban vita van. Rabbi szerint ezért halálbüntetés jár, míg a bölcsek szerint csak tiltás. A vita alapja az, hogy a szentély megszentségtelenítésének fogalma miként alkalmazható erre az esetre, és hogy a szentélybeli szabályokat hogyan kell más, halálbüntetéssel járó tilalmakhoz hasonlítani.

A szent dolgok profán célra való használata

Egy másik fontos téma a szent dolgok világi célra való felhasználása, azaz a meila. Rabbi szerint ez halálbüntetést von maga után, míg a bölcsek szerint csak egy tiltott cselekedet. A vita forrása az, hogy a Tóra bizonyos esetekben a „vétkezés” szót használja mind a trumával, mind a szent dolgok elsikkasztásával kapcsolatban, és a kérdés az, hogy ez elegendő-e ahhoz, hogy azonos büntetést vonjon maga után.

A nem kohénként végzett szentélyszolgálat

A Tóra világosan fogalmaz, hogy a kohanita szolgálat csak Áron és utódai számára engedélyezett. A Talmud ezért megállapítja, hogy egy nem kohén, aki a szentélyben szolgál, halálbüntetésre méltó. Vita van azonban abban, hogy ez milyen halálbüntetéssel jár: rabbi Jismáel szerint égi halál, rabbi Akiva szerint kövezés, míg mások szerint fojtás. A vita abból ered, hogy a Tóra különböző helyeken eltérően fogalmaz, és a rabbik különböző precedensekből próbálják meghatározni a megfelelő büntetést.

A szülők megütésének súlyos büntetése

A 10. fejezet egyik központi témája az, hogy milyen büntetés jár annak, aki megüti a szüleit. A Tóra egyértelműen fogalmaz: „Aki apját vagy anyját megüti, halva haljon meg”, de a pontos értelmezésben vita van. Az egyik kérdés az, hogy ez csak halálos kimenetelű ütésre vonatkozik-e, vagy minden ütésre. A Talmud végül úgy dönt, hogy már egy vérző seb okozásáért is halál jár, mert ha a szabályt csak a halált okozó ütésre vonatkoztatnánk, akkor az enyhébb büntetést kapna, mint aki idegent öl meg, ami logikátlan lenne.

A gyógyító célú sebokozás megengedettsége

Felmerül a kérdés, hogy ha egy fiú orvos, és az apja kérésére vért vesz tőle, vagy egy sebet kezel rajta, akkor az vajon megsérti-e a tilalmat? A Talmud különböző nézőpontokat tárgyal ezzel kapcsolatban:

• Egyes bölcsek szerint egy fiú nem ejthet sebet az apján, még akkor sem, ha az orvosi célból történik.
• Mások szerint azonban megengedett, mert az orvosi beavatkozás nem valódi sebesítés, hanem gyógyítás.
• Egyes rabbik ennek ellenére kerültek minden olyan helyzetet, amelyben a fiuk – akár akaratlanul – vérzést okozhatott volna rajtuk.

A szombati tilalmak és a nem szándékos cselekedetek

Egy másik párhuzamos jogi vita a szombati tilalmak kapcsán merül fel: ha valaki egy bizonyos tevékenységet végrehajt (például egy tüskét szed ki a kezéből), és közben egy másik, tiltott dolog is megtörténik (például vérzés keletkezik), akkor ez büntetendő-e. Rabbi Simon szerint ha a cselekedet fő célja nem a tiltott művelet volt, akkor az nem büntetendő. Ezért lehet például szombaton egy tűvel kiszedni egy tüskét, még akkor is, ha az véletlenül vérzést okoz.

Ezek az elemzések mutatják, hogy a Talmud nemcsak a törvényeket rögzíti, hanem részletesen elemzi azok hátterét, következményeit és alkalmazását a különböző élethelyzetekben.

—————————————————-

Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין

A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud