- This event has passed.
Szánhedrin 62 – Napi Talmud 1870
Szánhedrin 62 – A kényszerített bálványimádás és a bűn áldozata
A mai tanulásban azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy mi történik akkor, ha valakit kényszerítenek bálványimádásra, és vajon a félelemből vagy tiszteletből végzett bálványimádás is bálványimádásnak számít-e. A vita Ábáje és Rává között zajlik:
- Ábáje szerint: Ha valaki nem vallási meggyőződésből, hanem félelemből vagy más emberi indíttatásból szolgál egy bálványt, az ugyanúgy bálványimádásnak számít, és büntetendő.
- Rává szerint: A bálványimádás lényege, hogy az illető elfogadja a bálványt istenként, így ha nem valódi meggyőződésből szolgálja, hanem csak kényszerből, akkor az nem számít bálványimádásnak.
Ez egy kulcsfontosságú kérdés, amely a bálványimádás belső szándékának jelentőségére világít rá.
A bálványimádás különböző aspektusai
Hivatkozás a Misnára
Ábáje azzal érvel, hogy a Misna egyértelműen azt mondja: „aki szolgálja a bálványt, halállal büntetendő”. Szerinte ez azt jelenti, hogy függetlenül a szándéktól, ha valaki bálványt szolgál, az büntetendő.
Rává ezt máshogy értelmezi: szerinte a Misna nem erről szól, hanem arról, hogy a bálványimádás két módon történhet:
- A saját vallási szokása szerint (például egy pogány vallásban előírt módon).
- Úgy, ahogyan a Szentélyben az Örökkévalót szolgálják (például áldozathozatallal).
Tehát önmagában a cselekedet nem elég, kell hozzá a belső elhatározás is.
A Hámán-eset és a kényszerítés kérdése
Ábáje a Purim történetéből is hoz egy példát: Hámán előtt mindenki meghajolt, és ezt a brájták szerint tilos volt megtenni, mert Hámán magát istenként tiszteltette.
- De Hámán előtt az emberek nem vallási meggyőződésből borultak le, hanem félelemből!
- Ha mégis tilos volt, akkor ez azt bizonyítja, hogy még a nem őszinte bálványimádás is bálványimádásnak számít.
Rává erre azt mondja:
- Hámán esete speciális, mert ő istenként tüntette fel magát.
- Az emberek meghajlása önmagában még nem bizonyítja azt, hogy a nem őszinte bálványimádás is tilos lenne.
A bűnáldozat és a szándékosság kérdése
A Talmud ezután áttér arra a kérdésre, hogy ha valaki önszántán kívül követ el bálványimádást, vajon kell-e hoznia bűnáldozatot (chatát)?
- A normál bűnáldozatot akkor kell hozni, ha valaki tudatlanságból szeg meg egy tórai parancsolatot.
- Van azonban egy speciális eset: ha valakit tévesen tájékoztatnak egy parancsolatról, például egy rabbi rosszul tanította neki, hogy egy adott dolog szabad, akkor egy speciális áldozatot kell hozni.
A bálványimádás ez alól kivételt képez. Itt ugyanis:
- Mindig egyéni felelősséget kell vállalni, még ha az illető félretájékoztatás miatt vétkezett is.
- Ez azt mutatja, hogy a bálványimádásnál a tudatlanság sem mentesít teljesen a felelősség alól.
Összehasonlítás a szombatszegéssel
A Talmud összehasonlítja a bálványimádást és a szombatszegést:
- A szombatszegésnél
- Ha valaki többféle módon szegi meg a szombatot, például egyszer arat, egyszer őröl, akkor mindegyik külön bűnnek számít, és külön áldozatot kell hoznia.
- Ha viszont ugyanazt a szombati munkát többször végzi el, például többször is arat, akkor csak egy áldozatot kell hoznia.
- A bálványimádásnál
- Ha valaki többféle módon szolgálja a bálványt (például áldoz, bort önt, leborul), az egyetlen bűnnek számít, és csak egy áldozatot kell hozni.
- Tehát itt a szombat szigorúbb, mert ott minden munkafajta külön bűnnek számít, míg a bálványimádásnál mindenféle szolgálati forma egy bűncselekménynek minősül.
Mi számít bálványimádásnak, ha valaki tudatlanságból követi el?
Felmerül egy fontos kérdés: mi van, ha valaki nem tudja, hogy amit tesz, az bálványimádás?
- Például bement egy pogány templomba, azt hitte, hogy az egy zsinagóga, és ott leborult.
- Vagy leborult egy király szobra előtt, mert azt hitte, hogy csak tiszteletadásról van szó.
Az ítélet attól függ, hogy az illető hogyan gondolt a cselekedetre:
- Ha szívében az Örökkévalót imádta, akkor nem számít bálványimádásnak.
- Ha viszont csak félelemből borult le, akkor Ábáje szerint bálványimádásnak számít, Rává szerint viszont nem.
Összegzés
- A bálványimádás szándéka
- Ábáje: Még ha valaki nem is őszinte, csak félelemből imádja a bálványt, az is bálványimádásnak számít.
- Rává: Csak akkor számít bálványimádásnak, ha az illető valóban elfogadja a bálványt istenként.
- A szombatszegés és a bálványimádás különbsége
- A szombatszegésnél minden külön munkatípus külön bűnnek számít.
- A bálványimádásnál minden szolgálati forma egyetlen bűncselekménynek minősül.
- A tudatlanságból elkövetett bálványimádás
- Ha valaki tévesen azt hiszi, hogy egy bálványzsinagóga, és ott imádkozik, az nem bálványimádás.
- Ha viszont tudja, hogy bálvány, de kényszerből borul le, az vitatott: Ábáje szerint bűn, Rává szerint nem.
A következő tanulás során folytatjuk ezt a témát, és mélyebben megvizsgáljuk a szándék szerepét a bálványimádásban.
—————————————————-
Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין
A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
