Loading Events

« All Events

  • This event has passed.

Szánhedrin 61 – Napi Talmud 1869

    

Cimkék:     

Szánhedrin 61 – Az istenkáromlás és a bálványimádás mélyebb értelmezése

A mai tanulás során tovább vizsgáljuk a bálványimádás tilalmát, annak különböző formáit és a hozzá kapcsolódó halálbüntetés eseteit. Az előző tanulásban megállapítottuk, hogy a bálványimádás akkor is büntetendő, ha valaki egy bálványt saját vallási szokásai szerint imád, de az is ha olyan módon szolgálja, ahogyan a Szentélyben az Örökkévalót tisztelik. Ma ezt az elvet tovább részletezzük.


A bálványimádás tilalmának három megfogalmazása

A Tóra többféleképpen tiltja meg a bálványimádást:

  1. Általános tilalom – Ne szolgálj idegen isteneket!
  2. Külön tilalom az áldozathozatalra„Aki idegen isteneknek áldoz, haljon meg!”
  3. A leborulás tilalma – Külön említve, hogy még ha nem is szokás, a leborulás önmagában is bálványimádásnak számít.

Ezek az eltérő megfogalmazások azt mutatják, hogy bizonyos esetekben a bálványimádás még akkor is bűnnek számít, ha nem az adott vallás szokása szerint történik.


A bálványimádás általános meghatározása

A Talmud itt egy fontos elvet alkalmaz:

  • Ha egy parancs egy általános halmaz része, és azt külön kiemelik, az nem csak önmagára vonatkozik, hanem az egész halmazra tanít valamit.
  • Ha egy második kiemelés is van, az már nem az általános elvre vonatkozik, hanem kizárólag saját magára.

Hogyan alkalmazzuk ezt a szabályt?

  • A bálványimádás általános tilalmából ki van emelve az áldozathozatal – Ez azt tanítja, hogy nem csak az adott vallás szokásai szerinti imádat tilos, hanem minden olyan cselekedet is, amely a Szentélyben Isten tiszteletére történik.
  • A leborulás is ki van emelve – Ez azt mutatja, hogy még ha egy adott bálvány esetében nem is szokás leborulni, akkor is bálványimádásnak számít, ha valaki ezt teszi előtte.

A szentélyen kívüli áldozathozatal kérdése

Felmerült egy kezdeti értelmezés, amely szerint a mondat „Aki idegen isteneknek áldoz, haljon meg” nem feltétlenül bálványimádásra utalna, hanem arra az esetre, ha valaki az Örökkévalónak áldoz a Szentélyen kívül.

  • Azonban ezt a lehetőséget elvetjük, mert a Szentélyen kívüli áldozathozatalért nem földi bíróság által kiszabott halálbüntetés jár, hanem égi halál.
  • Így ez a vers biztosan a bálványimádás tilalmára vonatkozik.

Áldozás, leborulás és a tilalom sorrendje

Felmerült egy kérdés: Miért az áldozathozatal a fő kiemelt tilalom, és miért nem a leborulás?

  • Ha a leborulás lenne az első kiemelés, az arra tanítana, hogy bármilyen bálványimádási forma büntetendő, még akkor is, ha az adott vallásban nem szokás.
  • Ha az áldozás az első kiemelés, az azt mutatja, hogy minden olyan cselekedet is büntetendő, amelyet a Szentélyben Isten tiszteletére végeznek.

A végső konklúzió:

  • Az áldozás az első kiemelés, mert azt mutatja, hogy minden szentélybeli szokás bálványimádásnak számít, ha nem az Örökkévalónak történik.
  • A leborulás csak magára vonatkozik, mert az önmagában is tilos, még akkor is, ha az adott bálványnál nem szokás.

A bálványimádás gondolati szinten és az állatáldozat kérdése

Egy másik fontos kérdés: Számít-e bálványimádásnak az, ha valaki levág egy áldozati állatot, de végül nem hajtja végre az áldozati rítust?

  • Rabbanan szerint már maga az állat levágása is bálványimádásnak számít, és az állat használata tilos.
  • Res Lakis szerint csak akkor számít bálványimádásnak, ha az áldozati cselekményt be is fejezik.

Szóbeli bálványimádás – lehet-e bűn a kimondott szó?

Felmerült a kérdés: Ha valaki csak szóban nyilvánítja ki hitét egy bálvány felé, az bálványimádásnak számít-e?

  • Az első Misna szerint nem, csak cselekedettel lehet bálványimádást elkövetni.
  • Egy későbbi Misna szerint azonban már a puszta kijelentés is tilos lehet, ha például valaki azt mondja: „Menjünk és szolgáljuk ezt a bálványt!”

A két Misna közötti különbség magyarázata:

  1. Ha valaki csak egy gondolatot fejez ki, az még nem számít bálványimádásnak.
  2. Ha viszont aktívan hív másokat is bálványimádásra, az már felbújtásnak számít és büntetendő.

Felbújtás és közösségi befolyás

  • Ha valaki felbújt másokat bálványimádásra, és azok el is fogadják, az már bálványimádásnak számít.
  • Ha csak egy ember teszi ezt, akkor komolyabban veszik, mert nagyobb az esély, hogy tényleg meg is teszi.
  • Ha több ember együtt mondja, hogy szolgálni akar egy bálványt, akkor nagyobb az esélye, hogy később visszalépnek, mert egymást figyelik.

A Tóra mindkét esetet tárgyalja:

  • Az egyéni felbújtót kövezéssel büntetik, de a közösségként elkövetett bálványimádás esetén az egész várost meg kell semmisíteni.

Összegzés

  1. A bálványimádás tilalma három szinten jelenik meg:
    • Általános tilalom.
    • Külön tilalom az áldozathozatalra.
    • Külön tilalom a leborulásra.
  2. Az áldozathozatal kiemelése azt tanítja, hogy minden szentélybeli szolgálati forma bálványimádásnak számít.
  3. A leborulás külön tilalom alá esik, még akkor is, ha az adott bálvány tiszteletében nem szokás.
  4. A gondolat vagy szóbeliség önmagában nem számít bálványimádásnak, kivéve ha felbújtás is társul hozzá.
  5. A felbújtás szigorúan büntetendő, különösen, ha egyéni cselekedetként történik.

A következő tanulás során további részleteket tárgyalunk a bálványimádás és az ahhoz kapcsolódó jogi következmények kapcsán.

—————————————————-

Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין

A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036
 ,