Loading Events

« All Events

  • This event has passed.

Szánhedrin 59 – Napi Talmud 1867 – Vegetáriánus volt-e Ádám?

    

Cimkék:             

A talmud folytatja a #noéhéttörvénye -nek az elemzését és külön kitér arra, hogy vajon megengedett e a pogányoknak a #tóratanulás valamint, hogy miért kellett a noahita törvényeket a szináj hegynél elismételni. Vajon #vegetárianizmus volt e Ádám idején?
A noahitának nem megengedett a #háború

Szánhedrin 59 – Vegetáriánus volt-e Ádám?

A mai tanulás egyik fő kérdése az, hogy az első ember, Ádám, fogyasztott-e húst. A Talmud ennek kapcsán elemzi, hogy mikor vált engedélyezetté az ember számára a húsfogyasztás, és milyen feltételekkel. Emellett folytatódik a Noé fiainak törvényeiről szóló vita, különös tekintettel a tórai parancsolatok alkalmazására a nem zsidók esetében.


A Tóra tanulása nem zsidók számára

A Talmud egy megdöbbentő kijelentéssel kezdi az 59-es lapot:

  • „Egy pogány, aki Tórát tanul, halált érdemel.”
  • Az idézet alapja: „Tórát parancsolt nekünk Mózes, örökségül Jákob közösségének.”
  • A logika szerint a Tóra a zsidók öröksége, és ha egy nem zsidó magának tulajdonítja, az lopásnak számít.

Ugyanakkor a Talmud egy ellentétes véleményt is bemutat:

  • „Egy pogány, aki Tórát tanul, olyan, mintha főpap lenne.”
  • Az idézet alapja: „Ha az ember megcselekszi ezeket a parancsokat, élni fog általuk.”

Hogyan egyeztethető össze ez a két nézet?

  • A különbség abban rejlik, hogy mit tanul a pogány.
    • Ha azokra a micvákra vonatkozik, amelyek őt is kötelezik, az dicséretes.
    • Ha olyan parancsokat tanul, amelyek nem vonatkoznak rá, akkor az probléma.
  • A Tóra tanulása nem pusztán intellektuális tevékenység, hanem azért van, hogy az ember megcselekedje azt, amit tanul.

A vér és az élő állat húsának tilalma

A Noé fiainak hét törvénye közé tartozik az „élő állat húsának tilalma” (ever min ha-chai), amely szerint egy állat húsát csak a halála után szabad elfogyasztani.

  • A Tóra úgy fogalmaz: „Húst a lelkével, vérével együtt ne egyetek.”
  • Ez két dolgot jelent:
    1. Nem szabad egy állatot megcsonkítani és megenni, amíg él.
    2. Nem szabad az állat vérével együtt enni a húsát.

A bölcsek véleménye eltér abban, hogy a vér fogyasztása is tilos-e a noahiták számára.

  • Egyesek szerint a vér ugyanúgy tilos számukra, mint a hús.
  • Mások szerint csak az élő állat húsának fogyasztása tilos, de a vére nem.

Van-e kivétel?

  • Egy másik értelmezés szerint csak azok az állatok tartoznak ebbe a kategóriába, amelyeknek a vágásakor vér folyik.
  • A csúszómászók és hidegvérű állatok nem esnek a tilalom alá, mert ezeknek a vére nem válik el a testüktől.

A Noé fiainak törvényei és a tórai parancsolatok kapcsolata

A Talmud felveti a kérdést, hogy a Noé fiainak adott parancsolatok hogyan viszonyulnak a Szináj-hegyi tóraadáshoz.

  • Alapszabály:
    • Ha egy parancsolat már megadatott Noé fiainak, és a Tóra később a zsidóknak is megismétli, akkor az mind a két csoportra vonatkozik.
    • Ha egy parancsolat csak a zsidóknak lett megismételve, akkor az csak rájuk vonatkozik.

Egy példa: az emberölés tilalma

  • Noénak is megparancsolta Isten, hogy ne öljön.
  • A Tízparancsolatban is szerepel: „Ne ölj!”
  • Mivel a parancs mindkét helyen szerepel, ezért az nemcsak a zsidókra, hanem az egész emberiségre vonatkozik.

Egyetlen kivétel: a szökőín tilalma

  • A Tóra szerint „Izrael fiai nem eszik a szökőinat.”
  • A Talmud szerint ez a tilalom csak a zsidókra vonatkozik, mert a Szináj-hegyi tóraadás után nem lett megismételve.

A körülmetélés és a nem zsidók

A körülmetélés parancsa Ábrahámnak adatott:

  • „Ez az én szövetségem, amelyet kötök veled és utódaiddal.”

A kérdés az, hogy ez a parancs a nem zsidókra is vonatkozik-e.

  • A Talmud szerint csak Izsák utódai kötelesek a körülmetélésre.
  • Ismael és Ktura (Ábrahám másik felesége) leszármazottai esetében van egy vélemény, amely szerint rájuk is vonatkozik a parancs.
  • Az iszlám hagyományban ezért a körülmetélés elterjedt szokás maradt.

Miért nem kötelező a körülmetélés minden nem zsidóra?

  • A tóraadás után megismételték a parancsot, de csak Izrael fiainak vonatkozásában.

Ádám vegetáriánus volt?

A Talmud egy érdekes következtetést von le: az első ember, Ádám, vegetáriánus volt.

  • Isten mit mondott Ádámnak?
    • „Nektek adom a föld minden füvét és a fákat, hogy eledelül legyenek nektek.”
    • Az állatokat azonban nem említi eledelként, csak azt mondja, hogy „uralkodjatok rajtuk”.
  • Mikor lett engedélyezve a húsfogyasztás?
    • Noé után, amikor Isten azt mondta: „Minden élőlényt nektek adok eledelül, mint a mező füvét.”
    • Ez azt jelzi, hogy az özönvíz előtt nem volt megengedett a húsfogyasztás.

Miért változott meg ez a törvény?

  • Az özönvíz után Isten nagyobb hatalmat adott az embereknek az állatok felett.
  • Az ember „uralkodhatott” az állatokon, de kaptak egy korlátozást:
    • Nem szabadott élő állat húsát enniük (ever min ha-chai).

Van-e kivétel?

  • Egy tórai mondat azt sugallja, hogy Ádám „uralkodott” az állatok felett, ami egyesek szerint a húsfogyasztás engedélyezésére utalhat.
  • A Talmud ezt elutasítja: „Uralkodás” nem jelent fogyasztást, hanem munkára fogást.”

Következtetés

  1. A Tóra tanulása megengedett a nem zsidóknak, ha az rájuk is vonatkozó törvényekre irányul.
  2. Az állatok vérét és élő húsát tilos fogyasztani, de ez csak a vérrel rendelkező állatokra érvényes.
  3. A Noé fiainak adott parancsolatok közül csak azok kötelezik a nem zsidókat, amelyek megismétlődtek a tóraadáskor is.
  4. Ádám eredetileg vegetáriánus volt, és a húsfogyasztás csak Noé után vált engedélyezetté.

A következő tanulás során további Noé fiainak törvényeivel kapcsolatos kérdéseket elemzünk, különösen a húsevés és más micvák alkalmazásával kapcsolatban.

—————————————————-

Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין

A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #noéhéttörvénye #tóratanulás #vegetárianizmus #háború


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036