Cimkék: Szánhedrin  Korách  MI  podcast  tíztörzs

Szánhedrin 110 – Korách, a sivatagi nemzedék és a tíz elveszett törzs sorsa

A Szánhedrin traktátus 110. lapja három különböző csoport sorsát elemzi, akik a Talmud szerint nem részesülnek az eljövendő világban. Az első ilyen közösség Korách és lázadó társai, akiket a föld nyelt el. A második a sivatagban elhunyt nemzedék, akik a kémek bűne miatt negyven évig vándoroltak, és végül a sivatagban haltak meg. A harmadik pedig az elveszett tíz törzs, akiket Asszíria vitt el száműzetésbe. Az előadás központi dilemmája, hogy ezek a csoportok – bármilyen súlyos bűnt követtek is el – vajon valóban örökre elvesztek-e, vagy Isten könyörülete révén mégis lesz részük a túlvilági jutalomban, illetve a jövőbeni megváltásban. A Talmud több véleményt is bemutat, és a különböző vélemények mögött sokszor nem csupán teológiai, hanem erkölcsi és emberi kérdések is húzódnak: hogyan viszonyulunk azokhoz, akik elbuktak? Mit kezdjünk a múlt hibáival?

Korách lázadása és a föld általi büntetés

Korách Lévita volt, Mózes unokatestvére, aki fellázadt Mózes és Áron vezetői pozíciója ellen. A lázadás középpontjában az állt, hogy Mózes minden hatalmat a családján belül tart, és a nép szentségére hivatkozva Korách követelte a vezetői szerepet. A Tóra szerint Korách és társai a földbe süllyedtek, és élve szálltak alá a pokolba. Rabbi Ákiva szerint ez azt jelenti, hogy nem lesz részük az eljövendő világban. Rabbi Eliezer azonban ezzel nem ért egyet, és a Sámuel könyvéből idéz: „Az Örökkévaló megöl és éltet, levisz a pokolba és felhoz onnan is”, ami arra utal, hogy még Korách lázadói is megváltást nyerhetnek.

Az előadás részletesen elemzi a lázadók nevét és származását, minden név mögé rejtett jelentést társítva. On ben Pelet például azért menekült meg, mert a felesége bölcsen lebeszélte a lázadásban való részvételről. Korách felesége ezzel szemben a férje egóját erősítette, és szította benne a lázadás szellemét. Ez a kontraszt jól példázza, milyen erős hatással lehet egy nő a férjére – jó és rossz irányban is.

A pokol szélén éneklő fiúk

Érdekesség, hogy a Tóra kifejezetten megemlíti: „Korách fiai nem haltak meg.” A Talmud szerint egy külön részen estek le a földbe – a pokol és a föld közti „erkélyre” –, ahol azóta is Isten dicséretét zengik. Egy történet szerint egy vándor elvitte Rávot egy helyre, ahol füst jött fel a földből, és azt mondta: minden hónapban egyszer ide kerülnek Korách fiai, és azt kiáltják: „Mózes igaz, és az ő Tórája igaz, mi pedig bolondok voltunk.”

A sivatagi nemzedék sorsa

A következő csoport a sivatagban elhunyt nemzedék. A kémek bűne után Isten azt mondta, hogy ez a nemzedék nem fog belépni az Ígéret Földjére, hanem a sivatagban hal meg. Rabbi Ákiva szerint ez azt is jelenti, hogy nem lesz részük az eljövendő világban. Rabbi Eliezer viszont másképp értelmezi: bár Isten megesküdött haragjában, hogy nem fogják meglátni az Ő nyugalmát, ez az eskü visszavonható. Jeremiás próféta szavai szerint: „Megemlékezem ifjúságod hűségéről, amikor a pusztába követtél engem.” Ez az érdem mégis feljogosítja őket a túlvilági jutalomra. Az előadó hangsúlyozza, hogy a Tóra értelmezése nem csupán a múltról szól, hanem formálja a jövőt: „Ahogy egy cadik értelmezi a Tórát, az alakítja a valóságot is.”

A tíz elveszett törzs

A harmadik csoport a tíz elveszett törzs, akiket Asszíria királya, Szanhérib hurcolt el. Rabbi Ákiva véleménye szerint ők sem fognak visszatérni sem az e világi, sem a túlvilági megváltás idején. Az idézett vers alapján: „És elűzi őket egy idegen országba, mint a mai nap.” Az „ahogy ma” jelentése szerint ez örök száműzetés.

Rabbi Eliezer azonban másként látja: a nap is „mint a mai nap” sötétedik el, majd világosodik meg újra – vagyis a száműzetés nem örök. Ézsaiás prófétát idézi: „És megfúvatik a nagy sófár, és eljönnek, akik elvesztek Asszíria földjén.” Ez is azt bizonyítja, hogy még a tíz törzs is részesülhet a megváltásban. Az előadás vége különösen hangsúlyozza: „Miért nem lehetett ezt a mondatot értelmezni? Miért kellett szigorú ítélettel elutasítani őket? Elhagyta őt a könyörület.” A kommentár itt a Tóra tanulmányozásának erejére mutat rá: ahogy értelmezzük, úgy formáljuk a világot is.

A lap tanítása végül azt az üzenetet közvetíti, hogy a legsötétebb bukás sem zárja ki teljesen az emberből az isteni irgalmat – különösen, ha van érdem, amiért érdemes megváltani őt. Ez a szemlélet felelősség, de egyben remény is mindannyiunk számára.

—————————————————-

Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין

A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #Korách #tíztörzs