Cimkék: Szánhedrin  MI  podcast

Salamon király és az eljövendő világ: lehet-e egy bűnös király mégis igaz?

A Talmud a 104-es lap végén és a 105-ös lap elején tovább boncolgatja azoknak a személyeknek a listáját, akiknek nincs részük az eljövendő világban. Az előzőekben említett három király – Jerovám, Acháv és Menásé – mellett felmerül egy negyedik név is: Salamon királyé. Bár a Tóra szerint Salamon élete végén feleségei hatására bálványimádó lett, a nagy gyülekezet mégsem tette be a “feketelistára”. Miért?

Amikor az Anséj Kneszet Hágdolá, a Nagy Gyülekezet bölcsei elhatározták, hogy felveszik Salamont is a kizártak közé, megjelent előttük Dávid király arcképe, és kérlelte őket, hogy ezt ne tegyék. A bölcsek azonban nem hajlottak meg. Ezután tűz csapott le az égből, de még az sem tántorította el őket. Ekkor egy égi hang hallatszott, amely a Példabeszédekből idézett:

„Láttál-e olyan embert, aki igyekezett dolgában? A királyok előtt fog állni, és nem áll meg homályos emberek előtt.”

Ez a mondat arra utal, hogy Salamon Isten házát – a Szentélyt – hét év alatt építette meg, míg saját házának építése tizenhárom évig tartott. Vagyis előbbre helyezte Isten szolgálatát saját kényelménél – ezért méltó arra, hogy az igazak között legyen, ne pedig a gonoszok között.

Ennek ellenére a bölcsek nem engedtek. Ezért újabb isteni hang szólalt meg, ezúttal a Jób könyvéből:

„Ha te undorodsz az ő útjától, akkor neked kell választani és nem nekem.”

Ez az isteni kijelentés arra utal, hogy az eljövendő világról való döntés Isten joga, nem a bölcseké.

Acháv, Menásé és Jerovám – mégis van remény?

Ezzel párhuzamosan más bölcsek még ezt a három, látszólag végleg elutasított királyt sem akarták teljesen elvetni. A Zsoltárok könyve verseit idézve úgy értelmezik, hogy mindegyik felsorolt név (Gileád, Menásé, Efraim, Júda, Moáv, Filisztea) kapcsolódik egy-egy történelmi alakhoz – és ezek között szerepelnek azok is, akikről a Misna azt állította, hogy nem lesz részük az örök életben. Eszerint a zsoltárversek a megbocsátás és elfogadás jelei lehetnek.

Például:

• „Gileád az enyém” – Acháv esett el Gileádban.
• „Menásé az enyém” – utalás Menásé királyra.
• „Efraim a fejem ereje” – Jerovám Efraim törzséből származott.
• „Moáv az én mosdótálam” – Gecházira utal.
• „Filisztea felett ujjongok” – Doég és Achitófel elfogadása.

Az angyalok tiltakozása és Isten válasza

Amikor az angyalok hallották, hogy Doég és Achitófel is részesülhet az eljövendő világból, felháborodva szóltak Istenhez: „Ha Dávid, aki megölte Góliátot és legyőzte a filiszteusokat, látja, hogy az őt elárulók – Doég és Achitófel – is bejutnak, mit fog szólni?”

Isten válasza meglepő: „Az én dolgom, hogy kibékítsem őket.” Ez az isteni irgalmasság üzenete: még az árulók is megválthatók lehetnek, ha Isten úgy dönt.

A próféták és a nép párbeszéde – három változatban

A Talmud háromféle verzióban is bemutatja, hogyan reagált a zsidó nép a próféták figyelmeztetéseire:

1. Zachariás könyve alapján: A nép cinikusan visszavág a prófétáknak: „Atyáink hol vannak? Meghaltak. A próféták? Ők sem élnek örökké.” A próféták válasza: „Atyáitok hallgattak rám, és megtértek.”
2. Ézsaiás könyve alapján: A nép úgy védekezik: „Olyanok vagyunk, mint az elvált asszony vagy az eladott szolga – nincs visszaút.” Isten válasza: „Nem adtalak el! A bűneid miatt kerültél fogságba – de a kapcsolatunk nem szűnt meg.”
3. Sámuel szerint: A nép elismeri: „Nem tudunk megtérni, a rossz ösztön ural minket.” Erre a próféta válasza: „Uralkodjatok ti az ösztöneiteken!” A nép: „Isten tudja megfékezni, mi nem.”

Bilám: átok helyett áldás, erkölcs helyett perverzió

Bilám, az átokmondó pogány próféta is azok között szerepel, akik nem részesülnek az eljövendő világban. A Talmud részletesen elemzi Bilám nevét és sorsát:

• „Bilám” = „nincs népe”, azaz nem részesül a zsidó nép jutalmában.
• Egy másik magyarázat: Bilám = „Beor fia”, de az apja nevét néha fiának is nevezik – ez a prófétai erő hiányára utal.

Bilámot nemcsak erkölcsi bukása, hanem testi fogyatékosságai is jellemzik:

• Sánta volt mindkét lábára (sifon).
• Vak volt az egyik szemére.
• A saját szamarával közösült – ezt a Talmud többféle módon is alátámasztja, például azzal, hogy a szamár így szólt hozzá: „Nem én vagyok a te szamarad, akivel mindig jártál?”

A Talmud nyelvi játékai szerint Bilám a nemi szervét használta jóslásra, ami tovább mélyíti erkölcsi bukását.

A szemtelenség hatalma – még Isten döntését is befolyásolja?

Bilám Isten akaratával szemben is próbálta elérni célját: amikor az örökkévaló azt mondta neki, hogy „ne menj el”, újra és újra kérdezett. Végül Isten engedett neki – ez azt mutatja, hogy a szemtelenség, a kitartó kérlelés olykor még az égi akaratot is „kimozdítja”.

Ábrahám és Bilám: szeretet és gyűlölet összehasonlítása

A Tóra mindkettőjükről azt mondja, hogy „ők maguk nyergelték fel a szamarat”. Ábrahám szeretetből, amikor Izsákot vitte áldozni; Bilám pedig gyűlöletből, amikor elindult megátkozni Izraelt. Ez a példa arra tanít, hogy az érzelem megváltoztatja az ember viselkedését, még a legnagyobb emberekét is.

Balák és az áldozatok: a nemes cél nélküli micva is ér valamit?

Balák, Moáb királya, aki Bilámot bízta meg az átokmondással, 42 áldozatot mutatott be Istennek – bár nemes szándék nélkül. Mégis, az érdeme megmaradt: a leszármazottai közül származott Rut, Dávid király dédanyja. Ez tanítja a Talmud szerint: „Az ember tanuljon és cselekedjen micvát még akkor is, ha nemes cél nélkül teszi – mert a végén majd valódi szándék születik belőle.”

Salamon trónja Dávidénál nagyobb? – Az apa nem irigykedik a fiára

Amikor Salamon királyt megkoronázták, Dávid szolgái ezt mondták: „Tegye nagyobbá a te nevedet és trónodat az apádénál.” Ez felveti a kérdést: nem illetlenség-e az apját háttérbe szorítani?

A Talmud válasza: egy apa nem irigy a fiára, és egy tanító nem irigy a tanítványára. Dávid örült Salamon sikerének, ahogy Mózes is örült Józsué felemelkedésének. Ez a hozzáállás az igaz bölcsek és szülők erénye.

---

Ez a tanulás egyaránt szólt az ítélet és irgalom közti feszültségről, az emberi szándék súlyáról, a prófétai tekintélyről, és arról, hogy még a legnagyobb bűnök és tévedések után is maradhat esély a megváltásra – ha az ember képes újra kapcsolódni az Örökkévalóhoz.

—————————————————-

Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין

A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud