Cimkék: Svuot  kláluprát  podcast  ribujumiut

Svuot 4 – Napi Talmud 1947 – A “ribuj-miut” logikai szabálya

Ebben az előadásban Köves Slomó rabbi a logikai szövegértelmezés mélyére ás, és egy bonyolult talmudi gondolatmenetet követve mutatja be, hogyan lehet egy látszólag ellentmondásos misnát koherensen értelmezni. A középpontban az a kérdés áll, hogy miként értelmezhető a „kettő, ami négy” formulája az eskü, a tisztátalanság, a szombatszegés és a lepra esetében – és hogy ezek a jogesetek vajon szándékos vagy véletlen bűnelkövetésről szólnak-e. Az előadás egyik legizgalmasabb része annak elemzése, hogy milyen logikai szabályrendszert – a „klal uprat” vagy a „ribuj-miut” modellt – követ Rebi a Misna szerkesztésekor, és hogyan lehet ebből rekonstruálni, hogy egy adott jogesetnél például mikor jár korbácsütés vagy bűnáldozat. Az előadásban a Tóra szövegének értelmezéséhez használt hermeneutikai módszerek is bemutatásra kerülnek, különös tekintettel Rabbi Ismael és Rabbi Akiva véleménykülönbségeire.

Négy eset, négyféle “kettő, ami négy”

A Misna négy olyan esetet sorol fel, amelyben a „kettő, ami négy” formula alkalmazható:

• Eskü: két eskü a jövőre vonatkozóan (pozitív és negatív) + két eskü a múltra (pozitív és negatív).
• Tisztátalanság: két eset, amikor elfelejti a tisztátalanságot, és két eset, amikor a szentséget felejti el.
• Szombat: két esetben visz ki a közterületre, két esetben hoz be onnan.
• Lepra: két fő típusa a leprának, melyek mindkettőnek két alfaja van.

Kinek a véleménye illik a Misna értelmezéséhez?

A kérdés az, hogy ezek a jogesetek vajon véletlen bűnelkövetésről szólnak-e (amely esetben bűnáldozatot kell hozni), vagy szándékos elkövetésről (amelyért korbácsütés jár). A rabbinikus vélemények azonban nem fedik le egyformán mind a négy esetet:

• Rabbi Ismael szerint csak a jövőre tett eskükért jár bűnáldozat, a múltra tett eskükért nem – így az eskü része nem stimmel.
• Rabbi Akiva szerint a tisztátalanság csak akkor jár bűnáldozattal, ha a tisztátalanságot felejtette el, nem ha a szentséget – így a tisztátalanság része nem stimmel.

Ezért felmerült a lehetőség, hogy a Misna szándékos bűnelkövetésről és korbácsütésről szól. Ez az értelmezés lehetővé teszi, hogy Rabbi Ismael álláspontját kövesse, aki szerint szándékos esetekben mind a négy eskü-típusért jár büntetés. Csakhogy az egyik jövőbeli eskü – amikor valaki nem tesz meg valamit – mulasztásos tilalomszegésnek számít, amiért a többségi vélemény szerint nem jár korbácsütés. Ez viszont ellentmond Rabbi Johanan másik véleményének, amely szerint egy név nélküli Misna (stam misna) mindig halacha – tehát döntő érvényű –, és így úgy tűnne, hogy szerinte mégis jár korbácsütés egy ilyen esetben.

A két név nélküli misna problémája

A feloldás kulcsa az, hogy létezhet két név nélküli misna is, amelyek ellentmondanak egymásnak. Rabbi Johanan úgy dönthet, hogy az egyik az, amit követ – például az, amely szerint mulasztásos tilalomért nem jár korbácsütés. Így megmarad a koherencia a nézeteiben.

De akkor mégiscsak bűnáldozat?

A Talmud végül mégis visszatér az eredeti értelmezéshez: a Misna nem szándékos, hanem véletlen bűnelkövetésről szól, és bűnáldozatról beszél. Miért? Mert a Misna nyelvezete („tudatállapot”) és a folytatásban részletezett variációk (elfelejtette, megtudta, újra elfelejtette stb.) csak véletlen elkövetés esetén értelmezhetők. Így végül az az álláspont győz, hogy Rebi egyes esetekben Rabbi Akivát (eskük), más esetekben Rabbi Ismaelt (tisztátalanság) követte – vagyis “svédasztalszerűen” válogatott.

A “ribuj-miut” szabály logikája

A tanulás vége felé az előadás egy fontos logikai elemzőszabály – a „klál uprat uklál” és a „ribuj-miut” – közötti különbséget mutatja be:

• A „klál uprat uklál” (általánosítás–konkretizálás–újraáltalánosítás) szabály szűkítő értelmezést ad: csak az kerül be a szabály alá, ami hasonló a konkretizált példához.
• A „ribuj-miut” (bővítés–kizárás–újrabővítés) szabály bővítő értelmezést ad: majdnem minden bekerül, kivéve egy konkrét dolgot (pl. értékpapír).

Rebi álláspontja alapján az esküre vonatkozó tórai verset „ribuj-miut” szabály szerint értelmezve kijön, hogy az eskü a jövőre és a múltra is érvényes – ezzel Rebi valójában Rabbi Akiva álláspontját követi.

Tanulság

A szövegértelmezés és a halachikus döntéshozatal nem mechanikus szabályalkalmazás, hanem finom egyensúly logika, nyelvérzék és hagyománytisztelet között – és néha még a svédasztal-módszer is belefér.

—————————————————-

Svuot (Eskük)

Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle eskük: a bíróság előtt tett eskük, a személyes eskük, illetve a rabbik által bevezetett eskük. Két fejezet tárgyalja azokat a törvényeket, amelyek megtiltják, hogy rituálisan tisztátalan személy belépjen a Szentélybe és részt vegyen az áldozatok bemutatásában. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 49 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud

Kulcsszavak: #ribujumiut #kláluprát