- This event has passed.
Szánhedrin 111 – Napi Talmud 1919 – Kiskorúak a túlvilágon
Van-e része a #kiskorú -nak #túlvilág -ban? Mit jelent az #amen szó? Hogyan #ima -dkozitt #Mózes a könyörületért? Mik a feltételei a #bűnösváros -nak?
Szánhedrin 111 – Napi Talmud 1919 – Kiskorúak a túlvilágon és a bűnös város végzete
A Szánhedrin traktátus 111. lapja több olyan teológiai és jogi kérdéssel foglalkozik, amely az eljövendő világhoz, a túlvilági igazságszolgáltatáshoz és az isteni könyörülethez kapcsolódik. Különösen izgalmas az a párbeszéd, amely Rabbi Akiva szigorúsága és a többiek elnézőbb értelmezései között bontakozik ki, illetve az a rész, amely a vétlen gyermekek, a pogányok utódai vagy a bűnös város lakóinak sorsa kapcsán születik. Emellett szóba kerül a jövőben várható megváltás, az igazságos ítélet fontossága, valamint a „megtorolt város” (ír hanidáchát) fogalma, amelynek kapcsán részletesen kifejtésre kerül, milyen feltételek mellett lehet egy várost kollektív büntetésben részesíteni.
A vétlen gyermekek sorsa az eljövendő világban
A Talmud egy brájtából indul ki, amely szerint „a gonoszok gyermekei sem részesülnek az eljövendő világban”, és ehhez Malakiás próféta szavait idézi: „Nem hagy gyökeret és ágat.” Rabbi Eliezer ezt úgy értelmezi, hogy a gonosz szülők gyermekeinek sem lesz része a túlvilágban. Rabbi Akiva ezzel szemben azt mondja, hogy a bűntelen gyermekek – különösen azok, akik fiatalon, vétlenül halnak meg – igenis örök jutalomban részesülnek. Érveit több bibliai idézetre alapozza, többek között a Zsoltárok könyvére („Őrzi az Örökkévaló az egyszerűeket”) és Dániel könyvére („Gyökerét hagyják meg a földben”). A vita tehát azt példázza, hogy még egy szigorú tanító, mint Rabbi Akiva, is lehet mélyen együttérző, amikor a vétlenek igazságáról van szó.
Mikortól van része egy gyermeknek az eljövendő világban?
A következő kérdés, amelyet a Talmud tárgyal: egy kisgyermek mikortól számít olyannak, akinek lehet része az eljövendő világban. Erre többféle válasz születik:
- Egyesek szerint már a születéstől fogva.
- Más vélemény szerint attól kezdve, hogy beszélni kezd.
- Egy harmadik szerint már a fogantatás pillanatától.
- Egy negyedik szerint a körülmetélés után.
- Végül van olyan vélemény is, hogy akkor, amikor már képes kimondani az „Ámen” szót, azaz részt venni az imában.
Ez a sokféleség rávilágít arra, mennyire komplex a halachikus gondolkodás, és mennyire mélyen belelát a lélek fejlődésének egyes állomásaiba.
A pozitív és negatív értelmezések közötti különbség
Több idézetnél is előkerül a kérdés, hogy mit jelent a „túlvilági pusztulás”. Az egyik vers szerint „a pokol kitárja száját minden törvénytelenre”, amit Res Lakis úgy értelmez, hogy akár egyetlen micva hiánya is pokolra juttathat valakit. Rabbi Jochánán viszont épp ellenkezőleg: ha valaki csak egyetlen micvát is teljesített, az már megmenekül. Ugyanez a különbség jelenik meg Zakariás könyvének értelmezésében is: a „harmada megmarad” vers egyik olvasatban az Ábrahám nemzetségének harmadát jelenti, másik értelmezés szerint az egész népesség sorsát fordíthatja meg néhány jámbor ember.
A Talmud újra és újra visszatér erre a logikára: a Tóra verseinek értelmezése nemcsak a jogi döntésekhez fontos, hanem valódi spirituális hatást is gyakorol – nemcsak az értelmezés tárgyára, de az egész világ működésére is. „Ahogyan a cadik értelmezi a világot, úgy alakul a valóság.”
A bűnös város (ír hanidáchát) fogalma
A lap második felében a Misna hosszasan tárgyalja az ír hanidáchát, vagyis a „megtorolt város” intézményét, amely a Tóra egyik legsúlyosabb kollektív büntetésre vonatkozó törvénye. A következő feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy egy város kollektíven elítélhető legyen:
- A bálványimádásra csábítók a város lakói közül valók.
- Egyetlen törzshöz tartozik a város.
- A város lakóinak többsége részt vesz a bálványimádásban.
- A csábítók férfiak, felnőttek.
Ha ezek nem teljesülnek, akkor nem az egész várost ítélik el, hanem az egyes elkövetőket egyenként – külön tanúk és figyelmeztetések alapján.
A kollektív ítélet különösen súlyos: a város lakói kard által halnak meg, vagyonukat elégetik, az állataikat is elpusztítják, a várost soha többé nem szabad újjáépíteni. Még az isteni szolgálatra szánt áldozatokat is meg kell semmisíteni – ez is mutatja a bűn súlyosságát és azt, hogy milyen mély erkölcsi határvonalat jelöl ki a Tóra.
Teoretikus, de súlyos tanítás
Ugyanakkor a Talmud megjegyzi: „Ez soha nem történt meg, és nem is fog megtörténni” – vagyis az ír hanidáchát csak egy teoretikus eset. Mégis fontos tanítani róla, mert „tanuljunk, és kapjunk jutalmat”. A cél nem a gyakorlati alkalmazás, hanem az erkölcsi elv kiemelése: a kollektív bűn és felelősség kérdése, valamint a közösség spirituális határainak védelme.
Az igaz ítélet fontossága
A lap végén egy erős kép jelenik meg: lehet valaki okos, tanult, önuralmat gyakorló – de ha nincs benne az „igaz ítélet” képessége, ha rossz döntéseket hoz az életben, akkor ez az egész nem ér semmit. A Talmud ezt a részeg bölcs képével szemlélteti, aki bár tudással rendelkezik, de nem ura önmagának – és ezáltal minden értéke elveszhet.
Ez a gondolat összecseng az egész lap üzenetével: a döntéseknek, értelmezéseknek, tanításoknak világformáló erejük van – a legapróbb gondolatok is alakítják az isteni ítéletet. És ebből következik a legfontosabb tanulság: mindig a könyörület, a megértés és az igazságosság szellemében kell értelmezni a Tórát – mert ezáltal nemcsak a halachikus valóságot, hanem a spirituális világot is formáljuk.
—————————————————-
Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין
A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
Kulcsszavak: #kiskorú #túlvilág #amen #ima #Mózes #bűnösváros
