- This event has passed.
Szánhedrin 101 – Napi Talmud 1909 – Miért rossz a szegények napja, és ki veszíti el az eljövendő világot?
Miért rossz a szegények napja, és ki veszíti el az eljövendő világot?
A 101-es lap a Példabeszédek egyik verséből kiindulva – „A szegénynek minden napja rossz” – mélyebb filozófiai, társadalmi és halachikus tanításokat bont ki. A Talmud különféle értelmezéseket sorol fel arról, mit jelent „szegénynek” lenni – lehet ez a tanulási stílus szűkössége, a természetes érzékenység, vagy épp a fizikai nyomor. A lap második felében az eljövendő világból kizárt személyek kategóriái kerülnek terítékre, különösen azoké, akik visszaélnek a Tóra szentségével, például mágikus céllal használják Isten nevét vagy tórai verseket – ezzel mintegy „talizmánná” alacsonyítva le a Szent Írást.
A „szegény” napjainak különféle értelmezései
A Talmud többféleképpen értelmezi a verset: a szegény az, aki kizárólag a Misnát ismeri, de nem mélyed el a Talmud vitáiban – vagy épp fordítva, aki annyira elmélyed a Talmud érvrendszerében, hogy nem látja a gyakorlati következtetéseket. Egy másik értelmezés szerint a szegény az, akinek a felesége gonosz, aki túlérzékeny vagy túlságosan együttérző mások fájdalmával. A boldog ember – akinek „a szíve lakomán van” – ezzel szemben lehet, hogy kiegyensúlyozott, derűs természetű, vagy épp kegyetlenül pragmatikus.
A Tóra idézetek profán használata
A Talmud keményen elítéli, ha valaki a Tórát nem a szentségéhez méltó módon használja, például sebgyógyításra ráolvasással, vagy szórakoztató zenében, méltatlan módon idézi. A Szentírás ilyen „instrumentalizálása” spirituális kárt okoz, és azok, akik így járnak el, elveszítik az eljövendő világban való részüket. Ugyanakkor különbséget tesz a valódi, megfelelő szándékú idézés (például kiddus során) és a profanizáló idézetelés között.
A gyógyítás, szenvedés és megtérés kapcsolata
A lap részletesen tárgyalja, hogy a ráolvasás mely formái számítanak tiltott kuruzslásnak, és melyek megengedettek (például kígyómarás elleni ráolvasás). A szenvedés nem csupán büntetés, hanem lehetőség is: Menásé, a gonosz király végül szenvedései hatására tért meg. Rabbi Akiva ebből kiindulva állítja: „A szenvedés jó dolog.”
A három király, akik elveszítették a túlvilágot
A Misna szerint három király – Jerávám, Ácháv és Menásé – nem részesülnek az eljövendő világban. A Talmud elemzi Jerávám bűneit: hogyan záratta le Jeruzsálem kapuit, hogyan épített aranyborjakat, és hogyan vezetett bűnbe egy egész népet. Ugyan ő volt Izrael első királya a szakadás után, de a pozícióját hatalmi féltékenységre és vallási lázadásra használta fel. A nevében (Jerávám ben Nevát) is benne van a karaktere: “veszekedést hozó fia annak, akivel jót tettek”.
Ez a lap tehát egyszerre filozófiai mélységű bölcseleti tanítás, spirituális útmutató és történelmi elemzés a zsidó királyság bukásáról.
—————————————————-
Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין
A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.
—————————————————-
A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.
Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30-8:30 között.
Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)
Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud
