Loading Events

« All Events

  • This event has passed.

Szánhedrin 82 – Napi Talmud 1890

    

Cimkék:     

Szánhedrin 82 – Napi Talmud – A zelóták törvénye és Pinchász története

A mai tanulás során a zelóta törvényéről és Pinchász híres cselekedetéről volt szó, amely egy különleges esetet mutat be a zsidó jogban: önbíráskodás lehetőségét erkölcsi és vallási bűnök esetén. Emellett a pogány nőkkel való kapcsolat súlyosságát, valamint azokat az eseteket tárgyaltuk, amikor valakit azonnal meg lehet ölni ítélet nélkül.


Önbíráskodás és a zelóta törvénye

A Misna néhány olyan esetet sorol fel, amikor egy hitbuzgó (zelóta) azonnal cselekedhet, és akár meg is ölhet egy bűnöst.

  • Aki pogány isten nevével átkoz
  • Aki ellopja a Szentély eszközeit
  • Aki pogány nővel közösül

A Talmud felteszi a kérdést: Mi van, ha a zelóta nem csap le azonnal? Mi jár ilyenkor az elkövetőnek?

Erre a választ Rav Kahana egy álmában kapta meg, amikor Malakiás próféta szavait idézték neki:

“Júda csalást követett el, és undormány történt Izraelben és Jeruzsálemben, mert megszentségtelenítette az Örökkévaló szentségét, akit szeretett, és idegen nép istenének lányával hált.”

Ez alapján négy bűn is megfogalmazódik:

  1. Bálványimádás
  2. Homoszexualitás
  3. Prostitúció
  4. Pogány nőkkel való kapcsolat

Ezeket a bűnöket különösen súlyosnak tekintik, mert erkölcsi romláshoz vezetnek, még akkor is, ha a tórai büntetésük nem feltétlenül a legsúlyosabb.

A zelóta törvény lényege, hogy ha valaki nyilvánosan, provokatívan követ el erkölcsi bűnt, akkor a hitbuzgó azonnal végezhet vele, de csak akkor, ha az aktus közben cselekszik.

  • Ha valaki megkérdezi a bíróságot, hogy szabad-e megölni az elkövetőt, akkor már késő, és azt válaszolják, hogy nem szabad.
  • Ha az aktus után csapna le, akkor gyilkosnak számítana, és elítélnék.

Ez mutatja, hogy a törvény nem ösztönzi az önbíráskodást, de vannak helyzetek, amikor a társadalmi romlás megelőzése érdekében szükség lehet rá.


Pinchász története – Amikor a cselekvés elkerülhetetlen

A Tóra Pinchász történetében mutat példát a zelóta törvény alkalmazására.

A bűnös aktus és a zsidó nép erkölcsi romlása

  • A midjanita nők elcsábították a zsidó férfiakat, hogy bálványt imádjanak és erkölcstelen életet éljenek.
  • Zimri, Simon törzsének vezetője, nyíltan magával vitt egy midjanita nőt, Kozbit, és Mózes előtt közösült vele, 24 000 ember szeme láttára.
  • Mózes megrendült és nem tudott mit mondani, a nép sírt, mert vezető nélkül maradt.

Pinchász közbelépése

  • Pinchász látta, hogy erkölcsi összeomlás történik, és azonnal cselekedett.
  • Egy lándzsát ragadott, bement a táborba, és egyetlen döféssel átszúrta Zimrit és a nőt.
  • Csoda történt: a lándzsa pontosan eltalálta mindkettőjüket az intim testrészeknél, bizonyítékot adva arra, hogy bűnt követtek el.
  • Isten megjutalmazta Pinchászt azzal, hogy kohanita lett, és „békesség szövetségét” kapta meg.

Ez a történet mutatja, hogy bár a zsidó jog nem ösztönzi az önbíráskodást, bizonyos helyzetekben a társadalom védelme érdekében elkerülhetetlen lehet.


A pogány nőkkel való kapcsolat szigorítása

A Hasmóneus korban a zsidó férfiak túlságosan elnézőek voltak a pogány nőkkel való kapcsolatokban, ezért a Sanhedrin négyféle büntetéssel sújtotta az ilyen kapcsolatokat:

  1. Nida – A nőket úgy tekintették, mintha tisztátalan időszakban lennének.
  2. Szolga (sivha) – Mintha egy zsidó rabszolgával közösült volna.
  3. Gójá – Magával a nem zsidóval való kapcsolat tilalma.
  4. Házas nő (ises is) – Úgy tekintették, mintha házas nővel hált volna.

Ezek a szankciók azt szolgálták, hogy megakadályozzák a zsidó közösség erkölcsi és vallási szétesését.


A Szentély tisztaságának védelme

A Misna azt is tanítja, hogy ha egy kohanita tisztátalan állapotban szolgál a Szentélyben, akkor testvérei kiviszik és megölik.

  • Ez a szankció biztosítja, hogy a Szentély szentsége megmaradjon, és ne váljon tisztátalanná.
  • A Talmud vitatkozik arról, hogy jár-e érte égi halálbüntetés, vagy csak súlyos földi büntetés.

Ez a szabály is mutatja, hogy a zsidó jog bizonyos esetekben rendkívüli szigorral védi a vallási és erkölcsi normákat.


Összegzés

  1. A zelóta törvénye szerint egy hitbuzgó azonnal cselekedhet, ha valaki nyilvánosan erkölcstelen bűnt követ el, de ezt nem tanítják hivatalosan, hogy elkerüljék a visszaéléseket.
  2. Pinchász története bemutatja, hogy bizonyos helyzetekben a közösség védelme érdekében elkerülhetetlen lehet a gyors és radikális cselekvés.
  3. A pogány nőkkel való kapcsolatot a Hasmóneus korban különösen súlyosan kezelték, hogy megelőzzék az erkölcsi hanyatlást.
  4. A Szentély tisztaságának védelme érdekében a tisztátalan kohanitákat kivégzés fenyegette.

A következő tanulás során tovább vizsgáljuk a Sanhedrin törvényeit és az erkölcsi felelősség kérdését.

—————————————————-

Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין

A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud


 

  Óbudai Zsinagóga Goldberger Leó utca
Budapest, 1036
 ,