Cimkék: Zváchim  podcast

Egy fél gondolatból teljes vétség? A pigul határai a vérhintés logikájában

A mai tanulás középpontjában a pigul (פיגול – pigul) áll: mikor válik egy áldozat érvénytelenné, és mikor jár érte karet (כרת – kárét)? Rabi Meir és a bölcsek vitáján keresztül vizsgáljuk a kérdést: elegendő-e egyetlen szolgálati fázisban rossz szándékra gondolni, vagy csak akkor lesz az áldozat valóban pigul, ha végig, minden kritikus mozzanatnál fennáll a rontó gondolat?

Rabi Meir véleménye: elég az első gondolat?

Rabi Simon ben Lakis (ר’ שמעון בן לקיש – Rav Simon ben Lakis) szerint Rabi Meir nem feltétlenül gondolta, hogy egy részleges pigul is teljes értékű érvénytelenítést okoz (חצי פיגול – chatzi pigul), hanem azért mondta, hogy az áldozat pigullá válik, mert ha valaki rontó szándékkal kezd, akkor az meghatározza a teljes szolgálatot, még akkor is, ha később nem volt konkrét szándéka (כל העושה על דעת ראשונה הוא עושה – kol haosze al da’at risoná hu osze).

A belső oltár és a vérhintések számai

A jomkipuri szertartás során a főpap három fázisban hinti és keni a vért:

• Szentek szentje: 7+1 a parokhet előtt,
• Belső oltár négy sarka: 4 kenés,
• Belső oltár teteje: 7 hintés,

Mind az üsző (פר – par), mind a kecske (שעיר – se’ír) esetén ez 32+11 = 43 hintés. Egy másik vélemény szerint, ha a vért nem keverik össze, hanem külön kenik a négy sarkot az üsző és a kecske vérével, akkor 47, sőt, a maradékvér kiöntése miatt 48 részmozzanat is lehet.

Rabi Meir és a pigul kialakulása

Egy brájtá szerint, ha valaki bármelyik fázisban rontó gondolatot gondol (pl. csak az oltár tetejére kenésnél), akkor az Rabi Meir szerint pigul, míg a bölcsek szerint csak akkor, ha minden fázisnál fennállt a pigul gondolat.

Ez úgy tűnik, ellentmond Rav Simon ben Lakis értelmezésének, hiszen ebben az esetben nem az első gondolat volt rontó, hanem egy későbbi. Ennek feloldására több lehetőséget vizsgál a Talmud.

Egy új üsző vágása mint teljes szolgálati egység

A Talmud feltételezi, hogy a hintési sorozat közben a vér kifolyt, és egy új üszőt kellett vágnia a főpapnak. Ilyenkor a schita (שחיטה – vágás) szolgálata már egy teljes új szolgálat, és ha eközben volt a pigul gondolat, az már önmagában pigulnak számít.

Ez a magyarázat azonban ütközik egy másik tanítással, miszerint ha egy új állatot vágnak, nem kell elölről kezdeni a folyamatot, hanem onnan lehet folytatni, ahol abbahagyták. Ez azt mutatja, hogy a vágás nem egy teljes új „matír” (מתיר – engedélyező szolgálat), így nem lehet teljes értékű pigul kiindulópontja sem.

Új magyarázat: kombinált pigul gondolatok a fázisokban

Egy másik lehetőség: a főpap nem új állatot áldozott, hanem ugyanazzal az állattal vitte végig a három fázist. A brájtá szavai – „akár az elsőben, akár a másodikban, akár a harmadikban volt rontó gondolata” – úgy is értelmezhetők, hogy mindháromban volt pigul gondolat, de a negyedikben már nem.

Ebben az esetben Rabi Meir szerint még mindig pigul, mert az első három domináns volt, és az utolsó semleges fázis nem akadályozza meg a pigul beállását.

Szövegkritikai nehézségek a brájtában

A Talmud problémát lát a brájtá szóhasználatában: ha valóban mindhárom fázisban volt rontó gondolat, miért mondja a szöveg, hogy „akár az elsőben, akár a másodikban…”, ami azt sugallja, hogy egy is elég?

Ez kérdés marad (קשיא – kásjá), ami gyengíti Rav Simon ben Lakis értelmezését.

Másik vélemény: Rabi Meir szerint chatzi pigul is pigul

Egy másik értelmezés szerint Rabi Meir valóban a „chatzi pigul” elméletet vallja: vagyis ha egy szolgálat érvénytelenségét okozó gondolat csak az egyik fázisban állt fenn, az már elég a pigulhoz, sőt, karet is jár érte.

Ez azonban újabb problémát vet fel: karet csak akkor jár, ha a teljes áldozási folyamat érvényes, és végig pigul gondolattal történt. Ha viszont az áldozat már az első fázisban pigullá vált, a későbbi vérhintések nem számítanak szolgálatnak, mert a vér már érvénytelen, így karet sem járhat.

Feloldási kísérletek a problémára

• Ráva (רבא) szerint: elképzelhető, hogy minden fázist külön állattal végeztek el, így minden fázis teljes egység, és ezért jár karet.
• Rav Pappa szerint: nem szükséges új állat; ha a vér még mindig halachikus értelemben vérnek számít, és végigviszik vele a pigul gondolatot, akkor az karet szempontjából is elegendő.

Lisztáldozat és pigul: új cáfolat Lakisra

Egy új brájtában a lisztáldozatok (מנחות – minchot) esetéről van szó: ha a marokvétel (קמיצה – kemicá) vagy a tömjén (לבונה – levoná) hozatalánál volt pigul gondolat, akkor már az egész áldozat pigul. Ez akkor is igaz, ha a pigul gondolat csak a tömjénnél volt, vagyis a marokvételkor nem volt.

Ez megkérdőjelezi Rav Simon ben Lakis álláspontját, hiszen ebben az esetben a kezdeti szakasz nem volt pigul, tehát nem lehet azt mondani, hogy a kezdet határoz meg mindent.

Ezért a Talmud nyíltan elismeri:

קַשְׁיָא – kásjá
Ez egy valódi kérdés, és nem tudjuk teljesen feloldani Lakis véleményét ebben a formában.

Összefoglalás

A mai tanulásban a következő fő kérdéseket jártuk körül:

• Mi az a minimum, amitől egy áldozat pigul lesz?
• Kell-e a teljes folyamat során pigul gondolat?
• Hogyan értelmezzük Rabi Meir álláspontját: inkább pszichológiai (az első gondolat határoz meg mindent), vagy halachikus (egy szolgálati fázis is elég)?
• Mikor jár karet, és mikor „csak” az áldozat érvénytelensége áll be?
• Hogyan lehet ezeket az elveket más áldozatokra – mint a lisztáldozat – alkalmazni?

Elhangzott példák

• Jomkipuri vérhintések: 43/47/48 számok eltérései az eljárás részletei szerint.
• A maroknyi liszt és a tömjén esete a pigulban.
• A különböző vérhintési fázisok rontó gondolatának hatása.
• Keverés kontra külön végzett szertartás a jomkipuri üsző és kecske között.
• A chatzi pigul (חצי פיגול) és a kol haosze al da’at risoná elméletek összevetése.

—————————————————-

Zváchim (Vágóáldozatok) – זְבָחִים
Az ókorban e traktátus neve „Az áldozati állatok levágása” volt. Itt kerülnek megtárgyalásra a különféle vágóáldozatok: hogyan kell bemutatni az ilyen áldozatot és miáltal válhat az áldozati állat alkalmatlanná. Ugyanebben a traktátusban található a háláchikus exegézis alapjainak magyarázata, valamint a tiltott vegyülékekre vonatkozó rendelkezések. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 120 oldal.

—————————————————-

A lublini Meir Spira rabbi által 1923-ban indított kezdeményezés 7 év, napi egy órás tanulás mellett vezet végig a Babilóniai Talmud felbecsülhetetlen tudás tengerén, úgy hogy a programban résztvevők minden nap egy teljes talmudi fóliást tanulnak végig.

Köves Slomó rabbi vezetésével, először nyílik lehetőség magyar nyelven bekapcsolódni a Dáf Hájomi 14-ik ciklusába. Minden hétköznap reggel 7:30​-8:30​ között.

Kezdés: 2020. január 2.
Befejezés: 2027. június 7.
Helyszín: Óbudai Zsinagóga
(1036. Budapest, Lajos u. 163.)

Érdeklődés: talmud@zsido.com
Jelentkezési lap: zsido.com/talmud